Seite - 95 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország III (1), Band 12/1

95 is bizonyítja, hogy az új művészet az egyházi építés terén nálunk még a XV. század második felében sem honosodott meg. — A pesti belvárosi templom mai szentélye a korábbi román művészetű épületnek talán ismételt átalakítása és újjáépítése után a XV. században nyerte azt az alakot, melyben ma is fönnáll. A szentély három hajós elrendezésű csarnoktemplom, vagyis a középhajó és az oldalhajók egyenlő magasságúak. A középhajót az oldal- hajók folyosóként övezik és nyolczszögből vett öt oldalú szentélyzáradékot , képeznek. Az oldalhajókat a középhajótól két rendben hat-hat magas talpú A városi tánczterem (redoute) régi épülete 184g előtt. pillér választja el. A keleti pillér-pár a félkörű folyosóvá alakúló oldalhajók vonalának irányát követve egymáshoz közelebb áll; alakításuk a csúcsíves építés hanyatlására vall. Az első és a második pár pillér lapos oldalával, a többi pedig élével áll a hosszú tengelyen. A pilléreket a hevederekkel egyező vastagabb, a boltgerinezekkel egyező karcsúbb féloszloptörzsek tagozzák. A tagozatok közei homorúak. Az oszlopfőknek szabályos lomb- díszítményük van. A falak csúcsíves ablakai fölnyúlnak egészen a boltsüvegig. A XVI. század elején is építettek a templomon egyet-mást; ez építés mibenlétét azonban nem ismerjük; úgy látszik, leginkább egyes részeknek renaissance ízlésű díszítésére szorítkozott. Erre utalnak az éjszaknyugati