Seite - 98 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország III (1), Band 12/1

98 neve ismeretlen; nagyon valószínű, hogy a szerzetesek a tervet külföldről, még pedig a legközelebbi nyugati szomszédságból kapták. Megegyezik az Olaszországból a XVI. század közepe óta az egész katholikus világban és nyugati szomszédságunkban is általánosan elterjedt barokk építésmóddal; nem közelíti ugyan meg más országoknak ez időbeli nagyszerű alkotásait, mindazáltal szép arányainál, értelmes elrendezésénél, összhangzatos fölépíté- sénél, derűit, gazdag belsejénél fogva említésre méltó. Egyszerű külsejét pillérek tagozzák, a homlokzat oromfalát közre fogó két toronynak hagyma- alakú sisakfödele van. Egyhajójú; az oldalhajók helyén kápolnák vannak, melyeknek félkörívű tágas nyílásai között a hajó falait korinthizáló páros pillérek tagozzák, fölöttük erős alakítású főpárkány fut végig. Mennyezete az ablakok és ezeknek boltczikkelyei által bemetszett és hevederek által mezőkre osztott dongaboltozat, melynek erős támasztékai a kápolnákat elválasztó falak. Két hatalmas oszlopon nyugvó diadalív választja el a szentélyt a hajótól. A szentély a hajóhoz csatlakozó négyszögű térségből és ellypsis-alakú fülkéből áll, mely oltárhelyűi szolgál; az előbbit lemetszett gömbboltozat, az utóbbit félkupola födi. A főoltár hátterében élénk mozdu- latú szobrokkal díszített, pompás hatású oszlopos barokk alkotmány áll. A kápolnák oltárai is igen gazdagok. A falak, a pillérek, a diadalív nagy oszlopai, a főpárkány, nemkülönben a főoltár mögötti oszlopos alkotmány változatos színű stucco-márványból valók. A hajó, a szentély és a kápolnák mennyezetét festett építészeti alkotmány tagozza; a mennyezet mezőiben az élénk színű falfestmények Bergl János jó hírű alsó-ausztriai festő művei és az orgonakarzaton olvasható fölírás szerint 1776-ben készültek. E korbeli második jelentékenyebb egyházi épület a budai vízivárosi plebánia-templom. Olaszországból szerzett húsz terv közül kiválasztott, de ismeretlen szerzőjű terv szerint 1740-ben kezdték építeni és 1746-ban fejezték be. Külseje hasonlít az egyetemi temploméhoz, de sikerültebb alakí- tású. Különösen szép a két toronynak karcsú sisakfödele; a tornyok közötti oromfalat ívalakú párkány fejezi be. A külső látszat szerint hosszú hajós és meredek nyeregtetővel födött templom belsejében egy középponti elrendezésű második épület emelkedik, melyet kivűlről semmi sem árúi el. E középponti épület alaprajza nyolczszögű és kupola födi; két tengelye irányában négy felől egy-egy apsis csatlakozik hozzá, melyeknek záradéka a külső épület egyenes fala. A bejárat felé eső s vele átellenben a szentélyül szolgáló apsis mélyebb, a jobbra és balra fekvők sekélyebbek és ez utóbbiakban egy-egy