Seite - 100 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország III (1), Band 12/1

100 gazdag rokoko díszű mellékoltár áll. Egy részt a külső falak, más részt a belső középponti épület falai közé eső szabálytalan térségek emeletre vannak osztva. A bejárat mellettiekbe vannak a tornyok beépítve, s azért kisebbek, a szentély mellettiek közül az egyiknek alsó része sekrestyéül szolgál, a másikban a szent-sír van fölállítva. Emeleteik oratoriumok. A szentélyre néző, széles nyílású és kőből faragott pompás erkélylyel ellátott két oratorium legjobb részlete a templom belsejének. A szentélynek festménynyel díszített gömbboltozata és az oltár mögötti oszlopos alkotmány, melyet Mária család- jának tagjait ábrázoló szobrok díszítenek, szintén igen jó hatásúak. A XVIII. század folyamán épült, de művészeti tekintetben kevésbbé jelentékeny templomok Budán : az Erzsébet-szüzek temploma, továbbá a Ferencz-rcndiek temploma, mely előbb az Ágoston-rendieké volt, és a tabáni plebánia-tcmplom. Ez utóbbi 1802-ben leégett s csak több év múlva építte- tett föl. Pesten e századból valók a Domonkos-rendiek, most az angolkisasszo- nyok temploma, a Fcrencz-rendiek temploma, meg a szervitáké. Emezt a rajta nem régiben eszközölt újítás teljesen megfosztá barokk külsejétől. A török uralom utáni időben keletkezett világi épületeink között a legrégibb és egyszersmind legkiválóbb, a Károly-kaszárnya. III. Károly ural- kodása alatt 1716-ban kezdték építeni. Martinelli Antal Eberhard császári építész terve szerint négyezer rokkant harezos befogadására volt szánva és négyudvarú lett volna, azonban csak a főhomlokzat, meg a két udvart övező szárnyai épültek föl, és ezzel, miként a homlokzat középső attikáján levő fölírat mondja, 1728-ban az egész épületet befejezettnek tekintették. Nem mondhatjuk palotaszerűnek e három emeletes épületet, de az építész atyjának, Martinelli Domonkosnak, hagyományait megőrizve oly művet hozott létre, mely nagy terjedelménél és ezzel összhangzó nagy arányainál fogva monu- mentális jellegű. A 190 méter hosszú homlokzatot öt csoportba osztott pillérek tagozzák, melyek az első emelettől a főpárkányig nyúlnak. A két udvarba vezető két szélső kapuzatot, melyeken egy nagyobb és két kisebb bejárat nyílik, pilléreken kivűl, két-két kisebb dombormű, fölül pedig négy-négy római szabású trophaeum díszíti. Legkiválóbb a homlokzat középső része, különösen a kapu, melynek két oszlopon nyugvó háromszögű oromfalán három jellemző barokk szobor áll; középen Atlas hatalmas alakja, a mint meggörnyedt vállain nagy erőfeszítéssel a földgömböt tartja; jobbja felől a háborút, balja felől pedig a békét jelképező női alak áll. A főpárkány egyenes vonalát három attika élénkíti, melyeken szintén jelképes szobor-