Seite - 100 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország III (1), Band 12/1
Bild der Seite - 100 -
Text der Seite - 100 -
100
gazdag rokoko díszű mellékoltár áll. Egy részt a külső falak, más részt a
belső középponti épület falai közé eső szabálytalan térségek emeletre vannak
osztva. A bejárat mellettiekbe vannak a tornyok beépítve, s azért kisebbek,
a szentély mellettiek közül az egyiknek alsó része sekrestyéül szolgál, a
másikban a szent-sír van fölállítva. Emeleteik oratoriumok. A szentélyre néző,
széles nyílású és kőből faragott pompás erkélylyel ellátott két oratorium
legjobb részlete a templom belsejének. A szentélynek festménynyel díszített
gömbboltozata és az oltár mögötti oszlopos alkotmány, melyet Mária család-
jának tagjait ábrázoló szobrok díszítenek, szintén igen jó hatásúak.
A XVIII. század folyamán épült, de művészeti tekintetben kevésbbé
jelentékeny templomok Budán : az Erzsébet-szüzek temploma, továbbá a
Ferencz-rcndiek temploma, mely előbb az Ágoston-rendieké volt, és a tabáni
plebánia-tcmplom. Ez utóbbi 1802-ben leégett s csak több év múlva építte-
tett föl. Pesten e századból valók a Domonkos-rendiek, most az angolkisasszo-
nyok temploma, a Fcrencz-rendiek temploma, meg a szervitáké. Emezt a
rajta nem régiben eszközölt újítás teljesen megfosztá barokk külsejétől.
A török uralom utáni időben keletkezett világi épületeink között a
legrégibb és egyszersmind legkiválóbb, a Károly-kaszárnya. III. Károly ural-
kodása alatt 1716-ban kezdték építeni. Martinelli Antal Eberhard császári
építész terve szerint négyezer rokkant harezos befogadására volt szánva és
négyudvarú lett volna, azonban csak a főhomlokzat, meg a két udvart övező
szárnyai épültek föl, és ezzel, miként a homlokzat középső attikáján levő
fölírat mondja, 1728-ban az egész épületet befejezettnek tekintették. Nem
mondhatjuk palotaszerűnek e három emeletes épületet, de az építész atyjának,
Martinelli Domonkosnak, hagyományait megőrizve oly művet hozott létre,
mely nagy terjedelménél és ezzel összhangzó nagy arányainál fogva monu-
mentális jellegű. A 190 méter hosszú homlokzatot öt csoportba osztott
pillérek tagozzák, melyek az első emelettől a főpárkányig nyúlnak. A két
udvarba vezető két szélső kapuzatot, melyeken egy nagyobb és két kisebb
bejárat nyílik, pilléreken kivűl, két-két kisebb dombormű, fölül pedig
négy-négy római szabású trophaeum díszíti. Legkiválóbb a homlokzat
középső része, különösen a kapu, melynek két oszlopon nyugvó háromszögű
oromfalán három jellemző barokk szobor áll; középen Atlas hatalmas alakja,
a mint meggörnyedt vállain nagy erőfeszítéssel a földgömböt tartja; jobbja
felől a háborút, balja felől pedig a békét jelképező női alak áll. A főpárkány
egyenes vonalát három attika élénkíti, melyeken szintén jelképes szobor-
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Magyarország III (1), Band 12/1
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Magyarország III (1)
- Band
- 12/1
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1893
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 14.95 x 21.91 cm
- Seiten
- 330
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch