Seite - 102 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország III (1), Band 12/1
Bild der Seite - 102 -
Text der Seite - 102 -
102
dűlt és utóbb lehordott régi királyi vár helyének mintegy felét foglalja el.
Hillebrand József császári építész és főmérnök 1748-ban kezdé építeni és
1777-ben fejezte be. A palotának nyugat felé a barokk palotát jellemző
patkóalakú nyílt udvara van, az oldalszárnyak egy-egy zárt udvart alkotnak,
az éjszaki szárnyban van a Szent Zsigmondról nevezett udvari kápolna.
A Hillebrand József terve szerint épült palota kétemeletes volt. A Dunára
néző 170 méter hosszú főhomlokzat kiszökő középső részét egész hoszszában
az emelettől a főpárkányig nyúló pillérek tagozták, a négy középső pillér
előtt pedig nyílt erkélyt képző négy római oszlop állott. Ezek fölött három-
szögű oromfal, e mögött pedig karcsú kupolaszerű torony, melytől jobbra
és balra, valamint az épületnek szintén pillérekkel és oszlopokkal tagozott
két szélén egy-egy Mansarde-tető emelkedett. Az épület e külseje a kedvező
fekvés daczára szerény hatású volt. A III. Károly uralkodása idejéből való,
s előbb említett néhány építményünkön fölismerhető az építészek szelleme,
kik a XVII. század végén és a XVIII. század elején Bécsben a barokk építést
képviselték. Ezek: erlachi Fischer János Bernát, Martinelli Domonkos és
Hildebrand Lukács, a helyi körülményekhez mért nagyszerű elrendezésnek,
az összhangzatos hatású nagy arányoknak és a pompás, sokszor szertelen
díszítésnek igazi mesterei. Hillebrand József építménye ellenben hűen vissza-
tükrözi a bécsi építészetnek e mesterek halála után, még Mária Terézia
uralkodása alatt hirtelen bekövetkezett elernyedését. Az 1849-ik évi ostrom
alkalmával sok kár esett a palotában, az ötvenes évek elején e károkat
kiigazították, a főhomlokzat középső részére harmadik emeletet építve a
nyitott erkély négy oszlopát kettővel szaporították, az oromfalat eltávolí-
tották, és a kupolaszerű torony helyébe Mansarde-tetőt emeltek. Ez átalakí-
tások azonban nem adták meg a palotának azt a nagyszerűséget, melynek
az előtt is híjjával volt.
A Mária Terézia uralkodása elején még dívott építésnek nálunk jellemző
képviselője volt az egykori Grassalkovics-féle palota, mely a Hatvani-útcza
4-ik számú ház helyén állott, s néhány évvel ez előtt lebontatott. Nem volt
valami kiválóbb építmény; de említésre méltó a kapuja, melynek két felén
oszlopalakú talapzaton álló egy-egy hatalmas izomzatú férfi szobra tartá az
erkélyt. Ugyanezen időből való, de kevésbbé sikerűit alakítású a Kötő-útcza
10-ik számú ház kapuja és erkélye.
Budavár visszavétele után az építkezés, noha bő alkalom kínálkozott rá
és a szükség is parancsolta, úgy Budán, mint Pesten száz évnél tovább csak
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Magyarország III (1), Band 12/1
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Magyarország III (1)
- Band
- 12/1
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1893
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 14.95 x 21.91 cm
- Seiten
- 330
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch