Seite - 106 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország III (1), Band 12/1

106 csarnokhoz. Ennek hatalmas nyolcz korinthusi oszlopán az épület koronája- ként nyugszik a háromszögű oromfal, melynek mezőjét horganyból öntött hét allegoriai szobor foglalja el: Pannónia koszorúkat nyújt a művészetnek, a tudománynak, a történelemnek és a hírnévnek ; a mező jobb sarkában fekvő ifjú alak a Tiszát, a bal sarkában fekvő aggastyán pedig a Dunát jelképezi. Monti szobrász e műveinek nincs díszítő hatásuk, s nem is az épület czélját juttatják kifejezésre, hanem inkább jellemzik az azon időbeli szobrászat szellem- telenségét. Az oszlopcsarnok falában bemélyített mezők vannak domborművek számára, melyek azonban nem készültek el. A főbejáratúl szolgáló kapu kerete leggazdagabb díszítményű részlete az épületnek és sokban hasonlít az athenei Erechtheion kapujához. Az épület ünnepi helyiségei, az előcsarnok, melybe a főkapun át lépünk, az utána következő lépcsőcsarnok, az ebből nyíló második emeleti előcsarnok, s az ezt követő díszterem kivétel nélkül oly egyszerűek, mint a homlokzat; az építész következetesen kerülte a gazdag, változatos díszítményt; a hatást a világos, könnyen érthető elren- dezésben és a fölépítésnek egyszerű elemeivel: oszlopokkal, pillérekkel, gerendákkal, majd merészen lapos boltozatokkal alkotott szerkezetben kereste. E czélját tökéletesen el is érte. Az oszlopokkal és pillérekkel több részre osztott és lapos gömbboltozatú előcsarnok, a második szakaszánál jobbra s balra szétágazó főlépcső, melynek két oldalán a második emeleten korinthusi oszlopos folyosó van, azután az oszlopokkal, pillérekkel és fülkékkel tagozott, kupolával fedett, fölülről világított, köralakú tágas csarnok, mely a római Pantheonhoz hasonlít, végűi a szintén oszloprendes, vízirányos mennyezetű és fölülről világított díszterem egyaránt nagyszerű, s ünnepélyes hatás tekintetében jóval fölülmúlja az egyszerű, de jelentékeny hatású homlokzatot. Az oszlopoknak, pilléreknek és falaknak részben újabb időben készült, változatos színű stucco-márvány burkolata derűitebbé teszi e helyiségek architektonikus hatását, a lépcsőcsarnoknak pedig kiváló díszére szolgálnak a Lötz Károly és Than Mór által festett történeti ábrázolások. Ez épület ma is méltó büszkesége és dísze fővárosunknak, a mennyiben a korabeli épületek között ritkítja párját, nálunk pedig azóta nem keletkezett palota, mely hatás tekintetében hozzá fogható volna. Pollák Mihálylyal még három építésznek volt része az akkori élénk építészeti tevékenységben. Hild József építé 1827-től 1830-ig a kereskedelmi testület épületét, melynek oszlopcsarnokos tekintélyes homlokzata a Ferencz József-térnek ma is díszére van. Ugyan ő készíté a Lipót-városi plébánia-