Seite - 108 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország III (1), Band 12/1

108 templom első tervét, s az építést a szerint 1851-ben meg is kezdte. A Zitterbarth Mátyás építette nemzeti színház (1835-től 1840-ig), egyik legjellemzőbb classicizáló építménye volt a fővárosnak, míg az újabb időbeli átalakítás egészen ki nem vetkőzteté eredeti jellegéből. A megyeháznak az 1838-iki árvíz által megrongált része lebontatván, helyébe a mostani két- emeletes, oszloprendes homlokzatú épületet szintén Zitterbarth Mátyás építé (1838—1841). Végűi Kasselik Ferencz műve a régi városház (1844), a classicizáló építés legvégső szárazságának e képviselője. Utólag harmadik emeletet építettek rá, megtartva a homlokzaton az első emelettől a főpár- kányig nyúló pilléreket, továbbá a főpárkány fölötti attikát és az erre helyezett szobrokat, valamint a homlokzat közepén emelkedő tornyot is. E nyilvános épületek azonban nem merítik ki az említett építészek működését, annál kevésbbé nyújtanak teljes képet a classicismus szerepéről a fővárosi építkezésben. Még a múlt század végén épült két külvárosi plcbánia-templom ; mindegyik mintegy jelzé a balparti város jövendőbeli terjedésének irányát. A Teréz-városi templom (1794) egytornyú és egy- hajójú; a József-városinak (1797) két tornya, de szintén egy hajója van. Mindkettő művészet nélkül classicizáló építmény. A reformátusoknak szintén görögös ízlésű, de művészileg alig jelentékenyebb temploma 1803-ból, az ágost. evangélikusoké 1805-ből való. A magánházak közül megemlítjük gróf Zichy Paulai Ferencznek Papnövelde-útcza 6. szám alatti egyemeletes palotáját, melynek a barokk művészetre emlékeztető kovácsolt vas kávájú erkélyét négy sima törzsű oszlop tartja; attikáját mythosi jeleneteket ábrázoló, de művészeti érték nélküli domborművek és szobrok díszítik. Az egykori gróf Sándor-féle, most miniszterelnöki palota szintén egyemeletes; földszintje előtt szabadon álló dór oszlopok tartják a homlokzat egész hoszszában elnyúló erkélyt; az emelet ablakai fölött a falba bemélyített hosszúkás mezőkben domborművű ábrázolások vannak; a homlokzat közepén emelkedő oromfal nagy mezőjében karcsú római számok hirdetik a korabeli művészet szárazságát és az épület keletkezésének évét (1806). Pollák Mihály építé a Szép-útcza 6. szám alatti palotát, mely az előtt gróf Győryé volt, most gróf Szapáry Géza tulajdona. E saroképület két egészen sima homlokzatának nincs egyéb dísze, mint bemélyített, ablakszélességű mezőkben elhelyezett domborművek: szép tagoltságú oszlopos kapualja azonban arról tanúskodik, hogy Pollák a szerkezeti elemekkel korlátozottabb téren is tudott összhangzatos hatású elrendezést alkotni. Hild József különös kedvét lelte a merész szerkesz-