Seite - 114 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország III (1), Band 12/1

114 akkori kormányelnöknek egyik legnagyobb államférfiúi műve, mely neki József nádor és gróf Széchenyi István, a főváros e századbeli újjá alkotói mellett méltó helyet biztosít. A törvény a főváros szabályozását és emelését, mint a hazai ipar és kereskedelem fejlődésének nélkülözhetetlen föltételét országos érdeknek nyilvánítá; a kormánynak e czélból fővárosi pénzalap czímén külön kezelendő 24 millió forintot bocsátott rendelkezésére és a szabályozás folytán szükségeseknek mutatkozó vállalatok tervezésére, s azok megvalósításának vezetésére a fővárosi közmunkák tanácsát léptette életbe. E tanács által hirdetett pályázaton a tíz versenyző között Lechner Lajos mérnöknek első díjat nyert terve fogadtatott el némi módosítással az általá- nos szabályozás alapjáúl. Ekként a magyar főváros is rálépett az ipar és a kereskedés mai követelményeit szemmel tartó átalakúlás útjára. A törvény rendelete szerint a lánczhíd a részvénytársúlattól megváltatott, a Duna a főváros határában szabályoztatott, mind két partja kiépíttetett; e nagy munkával együttesen elkészült a Margit-híd, majd a vasúti összekötő híd; közlekedési fő vonalként megnyílt először az Andrássy-út, melynek legalább egyelőre kiválóan fényűzési jelentősége van; ezt követte a nagy körút, mely a Margit-hídnál kezdődve a Dunától a Dunáig megy és jól kiszámított félkörben mindenütt középen szeli át a Belváros körűi fekvő külvárosokat; a Belváros körülete a Deák Ferencz-tértől a Fővám-térig szintén kőrúttá alakíttatott át. Sajnálni való, hogy a szabályozás egymásutánjának megállapításában nem kizárólag az iparnak és a kereskedelemnek fő czélúl kitűzött érdekei voltak döntők, sőt a város rendezésének természetes és okszerű általános követelményei is figyelmen kivűl hagyattak és értékeseknek mondott épületekre való hivatkozással elhalasztatott a Belváros szabályozása és ama híd építése, mely Buda legszebb és legegészségesebb részeit a városhoz közelebb hozta volna. A politikai helyzet javúlásának reménye által korábban fölélesztett, majd a remény megvalósúlásával még nagyobb lendületet nyert építkezési kedv a szabályozás kedvező hatása alatt oly rendkívüli arányokat öltött, a milyennel Európa kevés városa dicsekedhetik. Ehhez járúlt még az általános vagyonosság észrevehető gyarapodása, és e hathatós tényező mellett az állam által nyújtott adóbeli kedvezmény, végre a Buda és Pest sz. kir. fővárosokat, valamint Ó-Buda mezővárost és a Margit-szigetet Budapest név alatt egy törvényhatósággá egyesítő 1872-ik évi XXXVI. törvényczikk.