Seite - 124 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország III (1), Band 12/1

124 Mátyás királynak vadas kertje tette azt nevezetessé, hanem az ájtatosság menedékhelyei is, melyeknek nyomait kő és pergamen ma is őrzi. A Zugligetet (Auwinkel) a közelmúltban inkább „Sauwinkelu-nek ismerték Mátyás király Nyékjének vadkanjairól, s az a pompás üde forrás, mely vizével hajdan egy halas-tavat táplált, most is „Disznófő" nevet visel. A budai hegyek és völgyek új elkeresztelése a város rendelkezése folytán a negyvenes években ment végbe, a midőn egy-egy kőpadot állítottak föl a kiválóbb helyeken, s azokra Döbrentei által készített emlékmondatokat véstek; így az Istenhegyen: „Istenhegy volt hajdan e táj nevezete, S újra így hívása Isten tiszteleteu, — a Vezérhalmon pedig: „Száznyolczvan év hirdet téged Vezér halom; Rólad szállt Budára ment'ó diadalomSzent Antal szikláját is ekként nevezték el Vajda-bércznek, Vajda Péter a költő nevéről, kinek ez volt kedvencz tanyája. Ma napság a Zugliget a leg- pompásabb nyaralókkal van beépítve, melyeket díszkertek, gyümölcsösök körítenek. Kényelmes vendéglők: a „Fáczán", „Szarvas", „Disznófő" legkedvesebb mulató helyei a fővárosi közönségnek. Az egész Zugliget mellékvölgyeivel, a Csillag- és Harangvölgygyei egy darab Svájcz a budai hegyek közt, mely a főváros környékének legfestőibb része. Innen hajdan meredek erdei ösvény, most már kényelmes kőút vezet föl a kimagasló János-hegyre, melynek vulkán alakú erdőfedte kúpjához csak gyalog lehet fölmenni. Hajdan c hegy tetején Szent János szobra emelkedett; innen a hegy elnevezése; jelenben egy magas toronyszerű gloriette koronázza, melynek erkélyéről fölséges kilátás nyílik a Duna két partján elterülő kettős fővárosra, a tornyos helységekkel rakott tengersíma alföldi rónára, a helységekkel tarkálló Csepel-szigetre. Keletnek a Lipót- mező tűnik föl az elmebetegek menedékének nagyszabású épületeivel. Éjszak és nyugat felé egy végtelen rengeteg terűi el a János-hegyen túl, melynek erdőpalástja egyik hegyhátról a másikra borúi át. Ennek az árnyékos útjai vezetnek el a Mária Remetéhez, a Makkos Máriához,, a Szép Juhásznéhoz, a Pálosok kolostorához. Itt volt első Károly királytól kezdve egész II. Lajosig e szigorú fegyelmű szerzetesek kolostora, kik minden napot az éjféli önkorbácsolással kezdtek meg (egy ilyen jelenetnek egyszer állítólag Mátyás király is tanúja volt titokban), s kiknek a kapuján még a királynak is tilos volt belépni a perjel engedelme nélkül. Szent L'órincz tiszteletére épült a kolostor. Ereklyéi közt Remete Szent Pál csontjait őrizték. Itt fordította le a szent-írást egy