Seite - 140 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország III (1), Band 12/1

140 az egész országból idesereglett vidéki látogatóknak, s lehet gyönyörködni az egyesűit dalárdák hatalmas kardalaiban. A most már világhírre kapott budapesti lóversenyek alkalmával ismét új életképet mutat a Városliget. A Stefánia-út a leglátogatottabb sétahelylyé válik. Egyik úri fogat a másik elé vágtat, egész sora a négy lovas hintóknak versenyez egymással ; a hintókban a szépség, a divat gárdaezrede vonúl el szemeink előtt, melynek nem akar vége szakadni ; s ez a tömege a szépség- nek elfoglalja a versenytér tribünjeit. Lenn a turfon látni a hazai közélet celebritásait, híres külföldi vendégekkel együtt, de körülöttük ott nyüzsög, ott forr az egész néptömeg: diák, kereskedő, iparos, s az mind lesi, várja a verseny eredményét, keresi a totalizatört, fogad a paripákra s osztozik az izgalmaiban, örömében és csalódásaiban a főrangúak mulatságának, s harsogó éljennel üdvözli a győztest. A lóverseny utáni kocsi-corso, melynél egyik úri fogat a másikat éri kettős sorban végig az Andrássy-úton, egyike Budapest legszebb látványainak. Már az Andrássy-út megalkotásánál erre gondoltak, a midőn a széles útcza közepét faburkolattal boríták be, s nem engedtek rajta közúti vasútat végig húzatni. Maga az Andrássy-út, mely a budapesti népéletben a szív aortáját képezi, Budapestnek valódi büszkesége. Az ország áldozatkészségével jött létre, Andrássy Gyula miniszterelnök kezdeményezése folytán, a két kilométernyi hosszúságú sugárút. Itt van Budapestnek valódi világvárost mutató képe. A Váczi-körúttól kezdve az oktogonig mind a két oldalát a palotasornak a legpazarabb boltkirakatok díszítik, fölváltva fényes berendezésű kávéházakkal és vendéglőkkel, melyek közt élénk forgalmat tart fönn az üzleti és vásárló közönség ; délutánonként pedig egy nagy sétahelylyé alakúinak át az aszfalt gyalogjárók, kocsipályává a faburkolatú útcza, melyen úri fogatok és bérkocsik kerülgetik egymást élénk versenyzéssel; az oktogonon túl a köröndig már inkább csak paloták és bérházak vannak, boltok nélkül; a széles útcza öt részre válik szét, ugyanannyi árnyas fasorral, a két szélső kövezett út a döczögő omnibuszok számára van átengedve, a középső a gyorsan vágtató fogatoknak, s annak a két oldalán, kavicsozott út egyfelől a gyalogjáró, másfelől a lovagló közönség számára föntartva. S itt látni derűit napokon Budapest elegáns világát és munkás osztályait párhúzamosan a Városliget felé s onnan ismét visszahullámzani. A paloták sora után lombárnyékos kertektől körűivett villái: következnek; miniszterek és külföldi consulok s vagyonos osztály- beliek lakásai, melyekkel a sugárút mintegy beleolvadni látszik a, Város-