Seite - 142 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország III (1), Band 12/1

142 Manapság már a Margit-sziget a főváros közönségének legkedvesebb mulatóhelye, s egyúttal üdítő fürdőintézet, hová minden félórában hordják a gőzösök a közönséget, mely mulatni, üdülni vagy gyógyúlni siet. De mint mulatóhely fölött is ott lebeg a hajdani emlékek kegyeletes és áhítatos szelleme, mely a magyar nemzet előidejében e helyen találta menedékét. A Margit-sziget legrégibb királyainknak vadas kertje, majd kolostor- telep volt. öt kolostor volt egykor e kies szigeten, azok között a legemlé- kezetesebb a Szent Margit szűzé, melyet IV. Béla király a tatárdúlás után Margit nevű leánya számára építtetett. E kolostor lett a temetkező helye is a királyleánynak és testvérének, V. Istvánnak. Az apáczák itt mind az ország legfőbb zászlós urainak leányai valának, kettő a nádoré, kettő IV. Béla király unokája. A kolostorhoz nagy javadalmak tartoztak, melyeknek jöve- delmét a királyleány istenes czélokra, jótékonyúl osztá bőkezűleg. Még holta után is csodatetteiről beszél a legenda : Margit királyleánynak unokaöcscse, László („Kun László" király) halálos betegen feküdt kórágyán, s Szent Margitnak arczára borított fátyola kelté életre újra. A királyi udvartartás pompáját is gyakran látta a kies sziget, s szín- helye volt annak a véres drámának, a melyben IV. Béla király unokáját, Béla macsói herczeget megölték, s mely azután folytatását lelte a Magyar- és Csehország között föllobbant háborúban. A mohácsi vész után az apáczák elmenekültek a kolostorokból s az áhítatnak szánt szent hajlékokból a török vezérek csináltak laktanyákat és lovaik számára istállókat. Száznyolczvan év múlva a török hódoltság után került vissza a Margit- sziget a Budán letelepült apáczák birtokába; de már akkor a kolostorok helyén csak romok álltak, félig eltemetve a süppedő talajba. E romok figyelemre méltók úgy régészeti, mint építészeti becsüknél fogva. A múlt század végén, midőn II. József a kolostorok vagyonát secula- risálta, a Clarissa-nénék tulajdonából a vallási alapéba ment át a Margit- sziget, a honnan később, a pilis-csabai uradalomhoz csatoltatva, József nádor birtokába került. A főherczeg ültetteté azokat a közel százéves fákat, melyek a sziget partjait övezik. Ö építteté az első kényelmes nyári kastélyt a szigeten, egy romhoz ragasztva. Ilyen kegyeletre méltó romok fogadják a sziget látogatóját több helyen, melyek e század közepén még több tanúlmányra nyújtottak anyagot. Még