Seite - 165 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország III (1), Band 12/1

165 útczára s aztán végig zúgott az egész városon. E szertartás után a királyné, kinek vállát érinté a korona, és fenséges gyermekei visszatértek a várpalotába: a megkoronázott király pedig az ország nagyjaival, a testőrség által kisérve, gyalog a Szent János, vagy mai szokásos nevén helyőrségi templomig vonúlt; az útcza nemzeti színű posztóval volt bevonva. A magyar pénzügyminiszter lóháton ülve, két zacskóból arany és ezüst koronázási emlékpénzeket szórt a sokaság közé, mely a díszmenet elvonúlta után, hagyományos szokás •szerint, neki esett a szőnyegül szolgált posztónak s azt késekkel feldarabolta emlékűi. A Szent János templomában a koronás király a tanácsosai által ajánlott kitűnőségeket Szent István kardjával „aranysarkantyús vitézekké" ütötte. S ekkor megkezdődött az alkotmányos eskületételre való felvonúlás : a budai vízi kaputól, az Albrecht-úton, a lánczhídon végig egész az eskütérig. Elől vonultak a huszárok, utánuk az udvari csatlósok skarlat öltönyben, azután a pálezahordók díszöltözetben. Rendre jöttek a megyei bandériumok, minderiféle középkori szabású díszöltözetekben, panyóka mentékkel és farkas- bőr kaczagányokkal, sastollas és kócsagos kalpagokkal; Mária Terézia korabeli hímzett dolmányokban és skófiummal kivarrott Zrinyi-mentékben, megyei zászlókkal; azután megint egy csapat nemes apród, aranyos veres ruhában. Most jött az örege! A főrendek, a zászlós urak, kincseket érő drága díszruhákban, telivér paripákon, a lovagrendek vitézei teljes ornátusban; aztán a zászlókat vivő főurak, kik rendre egyikét emelték azoknak a selyem- lobogóknak, a melyek a magyar király birodalmához tartozó és tartozott hűbéres tartományok czímereit viselték. Közben elválasztva magában a Magyarország heroldja : széles tollas kalapban, országczímerével a mell- palástján, hírnöki buzogányával a kezében; az országbíró az ország kormány- pálczájával, a horvát bán az ország almájával, azután a felelős miniszterek, majd a főherczegek, végűi a kettős keresztet emelő püspök, mind lóháton. Ekkor léptetett aztán hófehér paripán a király, Szent István koronájával a fején, palástjával a vállán, kardjával az oldalán. Utána a püspöki kar, valamennyi főpap lóháton, teljes egyházi ornátusban, lovaikat csatlósok vezették. S a milyen hosszú volt az út a budai Szent János templomtól a pesti plebánia-térig, olyan sűrűn volt megrakva minden emelvény, tribüné és ablak lelkesülten éljenző közönséggel. A plebánia-téren lépcsőzetes emelvény volt felállítva s drága szőnye- gekkel beterítve : ennek a két oldalán foglalt helyet az országgyűlés mindkét