Seite - 166 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország III (1), Band 12/1

166 háza. A király az emelvényhez érve, könnyedén leszökött lováról s szilárd lépésekkel haladt fel az emelvényre. Előtte a főlovászmester haladt az ország pallosával s a püspök az apostoli kereszttel. Utána az érsekek, a miniszterek s a testőrök kapitánya. A püspökök és a főnemesek lóháton ülve fogták körűi az emelvényt. S itt az Isten szabad ege alatt, arezczal napkeletnek fordulva, jobbját három felemelt ujjával az égre tartva, baljában a feszületet szívéhez szorítva, mondá el a király a herczegprimás előmondása után a hitlevélre letett esküt, melyben magát az ország alkotmányának megtartására kötelezi. Az egész közönség fedetlen fővel, mély csendben hallgatta az esküt. Az eskületétel után a miniszterelnök jelt adott az üdvriadalra, melyet túl nem bírt harsogni sem a sortűzelés, sem a dobok pörgése, s a Gellért-hegy ágyúi is csak emelni birtak. Ezen esemény emlékére nevezzük az egykori plebánia-tért „ Eskü-tér u-nek. Az eskü letétele után az apostoli király ismét leszállt az emelvényről, felült a lovára, s a díszmenet az előbbi rendben vonúlt a koronázási domb felé. Ide érve, a király gyors vágtatással fölnyargalt a koronázási dombra. A fehér paripa, mintha maga is tudná, milyen magasztos tény eszközéül volt kiszemelve, fenn a dombon folyvást két lábára ágaskodva toporzékolt. A király (első lovas az országban) bizton ülve a nyeregben, fordítá a paripáját a világ négy sarka felé, megtéve a hagyományos négy vágást Szent István pallosával annak jeléül, hogy ezt az országot bármely oldalról fenyegető ellenség ellen is meg fogja védelmezni. Ez volt a befejezése a korszakot alkotó alkotmányos nemzeti ünnepély hivatalos alakjának. Következett rá a formaszerinti királyi ebéd a budai várban, melyben az ételeket csak felhordták és kivitték. Ez is a programmba tartozik s ez fejezi be az ünnepélyt. A pesti Városligetben pedig megtartották a hagyományos néplakomát, az ökörsütést és borosztogatást. A koronázás alkotmányos fontosságú ünnepélye után következett más- nap (pünkösd vasárnapján) a főváros örömünnepe, mely a legszebb népies jelenetek sorozatával kezdődött. Még akkor Buda és Pest két külön város volt, a két főváros vonúlt a király elé, a nép ajándékait hódolata jeléül bemutatni. A fölajánló küldöttséget az országgyűlés elnökei és a kalocsai érsek vezették a királyi pár elé; a kenetteljes szónoklat s az arra adott kegyes