Seite - 169 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország III (1), Band 12/1

Budapest városrészei. A legszebb és legritkább látványosságok egyi- két élvezi az útas, a ki nyugatról jőve, éjnek idején hajón érkezik a magyar fővárosba. E város éjjeli képe elragadó. A fogékony elme elkáprázva mereng el az éj pompáján. Az égboltozat csillagsátra borúi a mindenségre. Titokzatos csillo- gással hömpölyögnek a kettős város közé szorított fejedelmi folyó víztömegei lefelé. Széles, mozgó szalagját két lángkoszorú szelíd hajlású ívben szakasztja meg : a Margit-híd és lánczhíd lámpasora, mely az éji levegőben symme- tricusan pontozza ki e hidak vonalait. A víz balpartján sorakoznak a síkon fekvő Pest háztömegei. Az útczai világításból égnek emelkedő fénytől csak annál élesebben rajzolódnak ki a tornyok és háztetők vonalai, s e fény némi mélységet kölcsönöz a silhouette képnek. A jobbpartot meg-megszakasztott palotasorok szegélyezik, melyek fölé ismét épületekkel, tornyokkal és falakkal koronázva emelkedik a várhegy. Mint őrszem áll e hosszúkás halmon túl az óriásnak tetsző Gellért-hegy, e sötét, szakadékos és mégis tömör szikla- tömeg, lábánál a városból kisiető s alább elágazó Duna, mely síkföldi pálya- futását itt kezdi kanyargó, lassúbb hömpölygésű folyással, rajta túl a rónaság, mely a derengő végtelenség benyomásával toldja meg az éjjeli képet, a melynek két részét egymáshoz köti a Duna tükre, megsokszorozva azt, a mi partjain van rezgő másával a vízben : a parti részeket végtelenül ismétlődő lámpasoraikkal, a melyek szerte futva, dombnak menve, part- ivi. 22 Budapest a Margit-hídról nézve.