Seite - 194 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország III (1), Band 12/1

194 valamint hallgatóinak számát tekintve, jelenlegi fejlettségében a legnagyobbak közé sorakozik. Története visszavisz a nagy-szombati érseki főiskolához, a melyet 1635-ben Pázmány Péter, Magyarország nagynevű herczegprimása alapított. Akkor e főiskola csak theologiai és bölcsészeti karból állott, melyekhez 1667-ben járult a jogi. Midőn a dicső emlékű Mária Terézia királynő 1770-ben az orvosi kart fölállíttatta, már meg lón pendítve az egyetemnek Budára leendő áthelyezése is, a mi 1777-ben ténynyé vált; az intézetnek teljesen egyetemi szervezettel való fölruházása azonban csak az 1780. évben fejeztetett be fényes tinnepélylyel, melyen a királynőnek nemcsak az egyetem szervezésére, de a tanügy országos rendezésére (Ratio educationis) és több alapítvány létesítésére vonatkozó rendeletei is kihirdettettek. Budapest tör- ténete kevés oly ragyogó ünnepélyt mutat fel, mint a minő az egyetemnek ez a tulajdonképeni fölavatása volt. Gróf Pálffy Károly udvari alkanczellárt, a ki királyi biztosi minőségben a nagy királynőt képviselte, valóban fejedelmi módon fogadta a magyar főváros, s bevonulása és megjelenése mindenütt nemcsak az ifjúság és az iskolai hatóságok, de a polgári és katonai hatalom összes tényezői részéről a leglelkesebb ünneplés tárgya volt. A fölavató ünnepély maga a királyi várpalota dísztermében ment végbe, s főszereplői a kir. biztoson kivűl Nagy Ignácz székesfehérvári püspök, mint az egyetem kanczellárja, s báró Patachich Ádám, az egyetem kir. tanácsának elnöke, voltak. Az ünnepélyt nemcsak lakoma s az akkor még Budán fennállott Teréz-akadémia növendékeinek különböző mutatványai követték, de befejezése magában az egyetem nagy termében rendezett fényes tánczvigalom volt. II. József császár az egyetemet Budáról Pestre helyezte át s külön választotta a többi karoktól a hittani kart, a mi később a hittani kar teljes elvesztésére vezetett s az csak 1806-ban állíttatott ismét vissza. Az ezután következett időkben az egyetem belső szervezete sok változáson ment át, mely különösen a tanács hatáskörét szorította összébb. Szabadabb s egyúttal nemzetiesebb irány vált uralkodóvá az egyetem életében e század harminczas éveiben, s .erre az időre esik a magántanári intézmény első kifejlődése is. Az 1848—49-iki események nem múlhattak el a nélkül, hogy budapesti egyetemünk működésében is rázkódtatást ne idéztek volna elő; azok lezajlása után az akkori kormány a magyar egye- temen az osztrák egyetemekével azonos rendszabályokat léptetett életbe, melyeknek nagy része lényegében 111a is fennáll ugyan, de úgy a tanrend-