Seite - 222 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország III (1), Band 12/1

222 A fuvészeti tár, melynek alapját Kitaibel és dr. Sadler herbáriumai, továbbá Hazslinszky és Lojka kryptogam-gyűjteményei teszik, eddig nem állt a múzeum többi osztályainak magaslatán. Most azonban Haynald Lajos kalocsai bibórnokérsek növénytani hagyatékával egyszerre annyira meg- gazdagodott, hogy Európa nagy növénygyűjteményeivel bátran versenyezhet. Ismeretes, hogy az elhúnyt tudós egyházfejedelem különösen kedvelt herbá- riumát gyarapítani soha meg nem szűnt, és semmi alkalmat el nem szalasz- tott, hogy azt nagybecsű gyűjteményekkel egészítse ki. Ehhez természetesen hozzá járúl még gyönyörű szakkönyvtára^ melyben mindazon ritka nagy- becsű, fényes kiállítású munkákat megtaláljuk, melyeket máshol, mint a világhírű múzeumok könyvtáraiban, ily teljességben alig láthatunk. Azóta, hogy növénytárunk is ennyire növekedett, csakugyan elmond- hatjuk az egész Nemzeti Múzeumról, mit De Linas „Histoire du travail" czímű művében a régiségtáráról mond : „ A budapesti múzeum az európai fővárosokban fölállított legnagyobb gyűjteményeknek magaslatán áll44. A Múzeum képtára az újabbkori festők műveit foglalja magában ; a jelesebb magyar festőművészek a lehetőségig teljesen vannak képviselve termeiben ; ezekről alább a „Festészet és szobrászat" czímű fejezet szól részletesebben. A magyar képek mellett itt őriztetnek még azon külföldi jelenkori képek is, melyeket a magyar képzőművészeti társúlat évenkénti kiállításain bemutatott művek közül képtárunk részére időről időre meg- szerzünk. Láthatók itt hírneves német, franczia, norvég, belga, olasz festők művei. Az Országos Képtár eredetileg szintén a Magyar Nemzeti Múzeumhoz tartozott, később azonban az Akadémia palotájába helyeztetett el. Pyrker László egri érsek, a maga idejében híres német költő, midőn több évig a velenczei patriarchai méltóságot viselte, értékes velenczei képeket gyűjtött s azokat később a Magyar Nemzeti Múzeumnak ajándékozta. Gyarapították e gyűjteményt egyes pártfogók is ; majd 1848-ban hozzá kerültek még az uralkodóház tulajdonából is azok a képek, melyek a Belvederben helyet nem találtak s előbb a pozsonyi királyi várnak, utóbb a budai királyi helytartóság termeinek falait díszítették. Az Országos Képtár azonban csak akkor nyert nagyobb fontosságot, mikor az ország Esterházy herczeg képtárát, kézirajz- és rézmetszet-gyűjteményével együtt 1,300.000 forinton megvette. Ez a híres képtár, mely a herczegnek Bécsben a Mariahilfen díszkerttel környezett palotájában volt fölállítva, két emberöltő óta a bécsi