Seite - 232 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország III (1), Band 12/1

232 nyelvmívelő intézetre, ha ilyen létesül. Nem ajánl számokban kifejezett összeget, hanem egy egész] évi jövedelmét. (Később ez összeg hatvanezer forintban állapíttatott meg.) A fiatal gróf, a ki ez ajánlatával megalapította a Magyar Tudományos Akadémiát, Széchenyi István, a „legnagyobb magyar" volt. Példáját mások is követték s Vay Ábrahám, Andrássy György és Károlyi György grófok hárman körülbelül ugyanannyit ajánlottak föl a társaság alapítására, mint Széchenyi. Rövid idő alatt többen is áldoztak a nemes czélra s csakhamar kétszázötvenezer forint volt együtt, s ez összeg 1848-ig négyszázezerre szaporodott. A négy első alapító néhány nap múlva arra kérte József főherczeg nádort és az országgyűlés mindkét házát, hogy a társaság párt- fogását a nádor vállalja el, igazgatását pedig az országgyűléstől választott tizenhárom férfiú, a kik elnöküket maguk válaszszák és alkalmilag önmagukat kiegészíthessék. Az előleges tanácskozások hónapokon át tartván, a „honi nyelv kimívelésére" fölállított tudós társaságot az 1827: XI. törvényczikkbe iktatták és a nádor megalakította a bizottságot, mely a tudós társaság szervezetét és alapszabályait volt kidolgozandó. A bizottság elnökévé gróf Teleki Józsefet, a megalakúlt társaságnak később első elnökét nevezte ki, tagjaivá pedig a négy első alapítón kivűl huszonkét kiváló tudóst és írót. Az alapszabályok 1830-ban nyertek megerősítést. Ezek szerint a tudós társaság „a tudományok és szépművészetek minden nemeiben a nemzeti nyelv kimíveltetésére igyekszik egyedül". Hat osztályból áll, úgy mint: nyelvtudományi, philosophiai, történelmi, törvény- tudományi, mathematikai és természettudományi osztályokból. Van pedig az egész társaságnak 24 tiszteleti, 42 rendes és határozatlan számú levelező s külföldi tagja. A társaságnak a király „legfőbb fölvigyázása mellett" József főherczeg nádor a pártfogója. Az igazgató tanácsnak 25 tagja van, a kik a „társaság tőkepénzeire s jövedelmeire ügyelnek föl". Az osztályok fölváltva hetenkint egy ülést tartanak s ennek tárgyai a tagok előadásai és a hivatalos ügyek. Az igazgató tanács első ülését 1830 november 17-kén tartotta s ekkor nevezte ki a rendes tagokat, a következő évi első nagygyűlésen pedig együttesen megválasztották a levelező és külföldi tagokat is. így alakúit meg a Magyar Tudós Társaság, a melynek szervezete 1845-ben egészen megváltozott. Toldy Ferencz, az Akadémiának sok éven át volt buzgó titkára, belátván, hogy a hat szakosztálynak minden tudományos kérdésben való közös tanácskozása megbénítja a szakszerű