Seite - 234 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország III (1), Band 12/1

234 mozgalmait, azokról szemléket és tanulmányokat bocsátott közre, hogy tájékoztassa a magyar közönséget a külföldi irodalom újabb irányairól. Azonban jóllehet az Akadémia ez években első alapítóinak szándékához híven kiválólag mint nyelvmívelő társaság működött: a tudományok más ágait is igyekezett gyarapítani meglevő csekély eszközeivel. Hogy csak néhány kimagaslóbb eredményt említsünk : a történelem terén a műveltség történetét, a mely addig jóformán parlagon hevert, tűzte ki vizsgálat és kutatás tárgyáúl; megkezdte a történeti emlékek nyomozását úgy a hazai, mint a külföldi könyv- és levéltárakban; a régiségtudományt, úgy szólván, megalapította; felásatta 1847-ben az érdi és bátai sírhalmokat, tehát az első magyar tudományos czélú ásatást rendezte s egyszersmind a nagy közönség figyelmét a hazai műemlékek megóvására irányozá. A bölcselet, törvény- tudomány és nemzetgazdaság terén is többször fejtegettek tagjai oly fontos kérdéseket, a melyek a hazai állapotokra, e tudományágak régi magyar mívelőire, munkáik kiadására vonatkoztak. Verbőczy Hármas-könyvét, a magyar törvények e tisztes codexét magyarra fordíttatta Akadémiánk és kétszer kiadta, törvényeink történetének adatait szorgalmasan gyűjtette s e szaktudomány műszótárát, a melyre égető szükség volt, szintén közzé tette. A természet- és mennyiségtudomány terén aránylag legkevésbbé működhetett önállólag: de itt is tömérdek értékes adatot gyűjtött össze hazánk természeti sajátságainak földerítésére s bővebb ismertetésére. Üdvös tevékenysége éven- ként fokozódván, hatása a közönségre mind érezhetőbbé lőn épen akkor, midőn az 1848-ki események megakasztották működésében. Több mint másfél évig szünetelt az Akadémia munkálkodása. Toldy lakására hívta össze a fővárosban lakó tagokat s ott titokban folytatták eszme- cseréiket s mintegy pótolták a nyilvános üléseket. 1850 június 10-kén megkezdték a heti kis- és összesüléseket, csupán a nagygyűlések megtartását tiltotta el az akkori absolut kormány. Tehát sem új tagokat nem lehetett választani, sem jutalmakat osztogatni, sem pályakérdéseket kitűzni. 1853-ban meghagyja a kormány, hogy ha az Akadémia folytatni akarja működését : terjeszsze fel alapszabályait „az új viszonyokhoz alkalmazva, átdolgozva." A kivánt fölterjesztés megtörtént, de megerősítése sokáig késett. A tudo- mányoknak magyar nyelven való mívelése szálka levén a kormány szemé- ben : a megerősített alapszabályokból épen e legfontosabb szavakat törülte, a mi méltó aggodalmat keltett országszerte. Az eredeti szöveg visszaállítása s általában az Akadémia működésének zavartalan folytatása czéljából egy