Seite - 273 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország III (1), Band 12/1

273 tényleges hatalomnak, kezet fog királyával az ország politikai intézményeinek újjáalkotásában, s a régi hagyományok és vágyak lassankint elhalaványúl- nak emlékezetében. Több mint félszázadig tart a pihenésnek e korszaka, a melyet irodalmunkban hanyatlás korának szoktak nevezni, mivel a költészet egyetlen ága sem mutat újabb lendületet. Csupán a magyar prózának támadnak mesterei, a kik idegen országban, senkitől nem olvastatva, oly magas fokra emelik a magyar prózát, hogy az máig is mintáúl szolgál íróinknak. E mesterek : Zágoni Mikes Kelemen és Faludi Ferencz. Az első a régi magyar irodalomnak legkitűnőbb humoristája, a második legjelesb moralistája. Amaz életének nagy részét száműzetésben, Törökországban, a Mármora-tenger partján, Rodostóban töltötte; emez Olaszországban, mint jezsuita. Amannak eredeti műve, a „Törökországi levelek", emennek fordí- tásai, „Nemes ember", „Nemes asszony", „Nemes úrfi", „Udvari ember", „Bölcs ember", stb. tettek később prózánk fejlődésére kiváló hatást. Mikes száműzetésének unalmát egy, képzelt nagynénjéhez írott levél- sorozatban igyekszik feledni s e levelekben előadja a Rákóczy kivándorlásának körülményeit, felújítja erdélyi emlékeit, rajzolja a törökországi társadalmi és politikai állapotokat és átszövi mindezt eleinte az ifjú szív naiv lelkesedésével, később a férfiú élesebb látásával és humorával, majd végre élete vége felé, mikor a vallásban talál egyedül vigaszt, megható lemondásával. Hangja mindenütt őszinte és keresetlen. Szívének nemessége és fogékonysága, szelíd humora, vallásos lemondása, Rákóczyhoz való hű ragaszkodása s hazája utáni vágya, szóval egész belvilága mind igaz és őszinte hangon nyilatkozik, s épen ez őszinteség adja meg prózájának azt a frisseséget és elevenséget, a mely sehol sem engedi hangját elbágyadni vagy nehézkessé lenni. Nincs magyar mű, a mely az emberi kor változásainak oly művészi áthajlásait prózában szebben érzékítené meg, mint Mikes, a kit e fajban egy magyar író sem ért utói máig sem. Mikes „Törökországi levelei "-ben, a melyek valóban classicus becsűek, inkább a népies és a régi nyelv öltött művészies külsőt: FaludixAl ellenben az újító, gazdagító tehetség nyilatkozását látjuk. Az eszmék, a melyekkel Faludi korára hatni kiván, az olasz és angol irodalomból kölcsönzöttek, de e kölcsönzött eszmék közül a magyarországi állapotokra vonatkozóakat úgy tudja előadni, mintha azokat egyenesen tapasztalatból szerezte volna. Az erkölcsi tisztaság megőrzésére és javítására irányzott műveivel, s a hazafiság igaz érzelmétől sugalt e fáradhatatlan törekvés Faludit korának M. 35