Seite - 287 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország III (1), Band 12/1

287 Tárgyban, költői alkotásaiban s nyelvében legmagasabbra emelte korában a népies elemet és a népies versformákat. A lélek halhatatlanságáról írt bölcseimi költeménye pedig mind máig egyetlen a maga nemében. Még nagyobb hírre jutott Csokonai, mint elbeszélő költő. „Furcsa vitézi versezet "-e, a „Dorottya vagy a dámák diadala a farsangon", kitűnően Csokonai Vitéz Mihály. megalkotott komikus eposz. Fő eszméje az, hogy a férfiak nem akarnak házasodni, a nők pedig minden áron férjhez akarnak menni, ha máskép nem, hát boszúval hódítani: végre is a szerelem állítja helyre a két nem közötti természetes viszonyt. E víg eposz komikai ere kifogyhatatlan, néhány alakja a megszólalásig híven van rajzolva. Csokonai „a legképtelenebb helyzetekben is ragyogtatja a költői elhitetés ritka művészetét". Különösen