Seite - 289 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország III (1), Band 12/1

Regéiben, a melyek közül néhányat, minők a „Csobáncz", „Tátika", „Dobozi Mihály", stb., nagy tetszéssel fogadott a közönség, meglehetősen egyhangú, szűkkörű maradt. De az bizonyos, hogy e regéknek erős nemzeti iránya, romantikus tartalma, elegiai hangúlata és külformája mind vissza- tükrözik a század elején uralkodó politikai és közhangúlatot. „A törzsökös, a durván hív magyar érzéseit zengi, melyek eltűntek mind a magán, mind a közéletből, de jól esik neki, hogy ő még érezheti s néhány rokonkebelre találhat." Ugyané komor felfogás, e reménytelenség, sőt kétségbeesés, a múltnak e dicsérete, a jelennek e mély megvetése hangzik Berzsenyi Dániel lantján M. 37