Seite - 307 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország III (2), Band 12/2

307 legmagasabbra emelkedik s a „Szözat" balsejtelme szilaj fäjdalommä välik a költö lelkeben. Vörösmarty mintegy negyed szäzadig jöformän versenytärs nelkül uralkodott a magyar költeszetben. A kik vele egy idöben eltek s tagjai voltak az Aurora-körnek, vagy az „ Athenaeumu-hoz csatlakoztak, mint Bajza Jözsef, Vachott Sändor, Särosy Gyula lyrikusok, Horväth Endre, Czuczor Gergely, Garay Janos epikusok, többe-kevesbbe mindnyäjan ereztek hatäsät, ugyanazon tärgy- es eszmekörben mozogtak, mint mesterük, a nelkül, hogy Vörösmarty vivmänyait emelni tudtäk volna. A lyricusok közül Bajza edes-büs dalaival, sejtelmes borongäsäval välik ki. Ritkän emelkedik ödai magaslatra, jobbadän elegiäiban siratja a „hanyatlö szep hazät", a melynek mültjäban nincs öröm, jövöjeben nincs remeny. Särosy nehäny eröteljes' alkotäsäval tünt föl; mfg Garayndk balladäi es romänczai lettek akkoriban kedveltekke. Az epikusok közt Czuczor Gergely az „Augsburgi ütközet" cztaiü eposzäval Vörösmartyt is megelözte, de a mü keves hatäst tett. Az „Aradi gyüles" es „Botond" czi'mü eposzai mär sikerültebbek; kivalt az utöbbiban szinei vältozatosak, a csatäk zaja köze szerencsesen vegyül az erzelmes elem is; a föhös, Botond alakja erdeket kelt, s nyelve es rhythmusa közel järnak a Vörösmartyehoz. Figyelemre meltö, hogy ez idöszakban a hon- foglaläs es a magyar törtenelem kiemelkedöbb esemenyeit több magyar költö megenekli, hogy ez emlekek föltämasztäsäval buzditsäk nemzetünket a kitartäsra, a küzdelem folytatäsära, a mitöl hazänk fölvirägzäsa függött. Garay az epikai es lyrai teren egyaränt müködött, s emitt hazafias hangja es szönoki pathosza höditottäk reszere a közönseget. Midön azonban az 1838-ban megalakült Kisfaludy-tärsasäg figyelme a nepkölteszet feie fordült s Vörösmarty nemzeti iränyänak hatäsa alatt a mükölteszet mind több elemet olvasztott magäba a nepkölteszet forräsaiböl: irodalmunk üj fejlödes städiumäba lepett s a közönseg izlese lenyegesen megvältozott. Nyelvünk sajätsägait, költöi fordülatait, rhythmusunk törvenyeit, szöval a magyar szellem összes tulajdonsägait ama gyüjtemenyekböl tanültäk l'röink, a melyeknek elsejet „Magyar nepdalok es mondäk" czimen Erdelyi Jänos szerkesztette s a melyeket üjabban a Merenyi Läszlö Nepmesei, Kriza „Vadrözsäiw s az Arany Läszlö es Gyulai Päl ältal szerkesztett „Nepköltesi gyüjtemeny", stb. követtek. Egesz üj viläg tärült föl l'röink elött a nep költeszetenek ismeretevel. Nepünk lelki viläga, erzelmei, eszmenye, dalainak 39*