Seite - 320 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország III (2), Band 12/2

320 legjobban megragadja kepzeletet s ezekböl irja legföbb müveit. Elbeszelö költeszetünket ö vezette vissza a nemzeti eposzhoz elöbb a Toldi-trilogiäval, aztän a „Buda haläläu-val. Amannak elöbb csak elsö es utolsö reszeit l'rta meg 1846-ban s 1848-ban, a közepsö reszen, ügy szölvän, evtizedekig dolgozott s csak 1879-ben adta ki. Mind a Toldi-trilogia, mind a „Buda haläla" valödi remekei s örök diszei irodalmunknak. A Toldi-trilogia elsö reszeben a hös-idylli kepek egesz sorozata tärül elenk. Ott lätjuk a nagy erejü, nemes szi'vü ifjüt, Toldi Miklöst, a kit testvere ki akar forgatni apai öröksegeböl, s a ki veletlenül gyilkossägba sodortatik, de büneert kiengesztelve az erkölcsi vilägrendet, leräzza keny- szerhelyzetenek järmät, a kiräly udvaräba jut s a diadal mämorat elvezi. A mäsodik reszben a ferfiü küzdelmenek, hösiessegenek, tevedeseinek, vezeklesenek, szerelmi convulsiöinak vagyunk tanüi. Toldit Lajos kiräly össze akarja häzasitani az elötte ismeretlen Rozgonyi Piroskäval, de ennek kezet negedes ötletböl a harczjätekon mäsnak szerzi meg; azonban midön meglätja, szerelme ellenällhatatlan erövel ragadja meg, Piroska ferjet szabäly- talan pärviadalban megöli, miältal örökre elvälasztja magät kedvesetöl, a ki lassan hervad el egy kolostorban. Arany ritka müveszi tapintattal oldotta meg ez erös tragikai összeütközest. Toldi megsertette a lovagi törvenyt, boldogtalannä tette kedveset is, magät is, de az6rt nem semmisül meg. Kolostorban vezekel büneiert, mint alacsony szolga, az üldözes es önväd kinjai közt vergödik, de szenvedeseiben megtisztül, visszavivja elöbbi hely- zetet, nyugalomba vonül, de boldogsäg nelkül. A harmadik reszben elöttünk äll az öreg Toldi unalmas nyugalmäval, elegületlensegevel, a mint epen regi hü szolgäjäval együtt sirjät ässa. Ekkor erkezik egy futär Budäröl, hogy a magyar czimer idegen k6zbe került. Toldi meg egyszer megmenti a magyar becsületet, gyözedelmeskedik, de regi büjäban lassankint vegkep elpusztül. Az egesz költemeny mesteri szerkezete, lelekfestö ereje, az ifjusäg feltörekveseinek, a ferfiü hosszas küzdelmeinek s az öregseg evödeseinek, humoränak jellemzö s a megszölaläsig hü rajzai, müveszi es megis nepies zamatü elöadäsa teszik e müvet elbeszelö költeszetünk legelsö remekeve. A „Buda haläla" elsö resze annak a nagy hun-trilogiänak, a melynek mär egesz cselekvenyet megalkotta Arany, de csak az elsö reszt dolgozhatta ki. Buda megosztja Etelevel az uralkodäst, de a hüberes Detre viszälyt szit a testverek között, s ez lesz alapjävä Buda vesztenek s Etele tragicumänak. Buda ellopatja öcscsetöl a Hadisten kardjät, mire Etele iszonyüan fölindül,