Seite - 324 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország III (2), Band 12/2

324 vidäm bölcs, a haladäs eszmeire tanitotta nemzetünket, kedelyesen tärvän föl az 61et sok gyarlösägät, felszegseget s folyväst jö tanäcsokat osztogatva. Koväcs Pälnak föleg derult hangü novelläit olvastäk nagy kedvvel; Csatö Pal pedig a komoly tärgyü elbeszelesben adott figyelemre meltö müveket. A költöi kepzelet legmereszebb csapongäsai Vajda Peter keleti novelläi- ban talälhatök, a melyek iröjuknak a termeszet es emberi meltösäg, a szabad- säg es jogegyenlöseg iränti meleg vonzalmät mutatjäk. Vajda a nyelvben 6s kifejez6seiben bizonyos pompäzö föllengössegre törekszik s idegenkedik a nyugalmas pröza hangjätöl. Egy ideig nagyon tetszett az olvasöknak, azonban a magyar regenyirodalom tulajdonkepeni megalapitöjänak, Jösika Miklösnak muvei nem sokära egeszen mäs iränyba vezettek a közönseg izleset. Barö Jösika Miklös (1794 —1865) egy ösnemes erdelyi csaläd ivad6ka, Kisfaludy Sändor regeinek, Scott Walternek es a franczia roman- tikai iskolänak hatäsa alatt lepett föl es elsö regenyevel, az „Abafitt-val (1836) egyszerre ünnepeltte tette nevet. Az „Abafitt sikere gyors munkära ösztönözte, s „Az utolsö Bätoriu, „A csehek Magyarorszägon", ^Zrinyi a költö" es szämos mäs regenyeivel peldätlan nagy olvasö közöns£get höditott s megkedveltette a magyar regenyt a föüri salonokban is. Legszivesebben s legnagyobb hatässal a törteneti regenyt müvelte, de irt tärsadalmiakat is. Amazokban a letunt fenyes korszakok emlekeit, a Nagy Lajos es Mätyäs, valamint az erdelyi fejedelmek dicsöseges korät tärta föl különös kedvvel, r6szletesen rajzolva berczes szillöföldjenek täjait, värromjait, epületeit, söt a regi csalädoknäl fenmaradt bütorokat, fegyvereket s mäs häzi eszközöket is. Elbesz61i a regi värak ostromait es titkait, a värurak torzsalkodäsait, a lovagok szerelmi kalandjait, vadäszatait; rajzolja a fejedelmi udvarokat, a jösnök varäzsoläsait, a kalandorok nagyzäsait es szemfenyveszteset, szöval a regi magyar tärsadalmat, bär inkäbb csak külsösegeiben, mint a kort mozgatö eszmek es szenvedelyek megkapöbb rajzaiban. Gazdag, szinte kifogyhatatlan lelemenye, erdekes meseszövese, jellemei nagy reszenek typikus volta, nöi alakjainak eszmenyi iränya, erös erkölcsi erzeke, nepies jeleneteinek keresetlen humora maig is vonzö hatäst tesznek olvasöira. Törteneti ismeretei pärosültak a vilägfi szeles lätkörevel s 6pen e tulajdon- sägai segitettek vältozatos jellemrajzaiban s cselekvenyeinek erdekesseg^ben. Ö adott rä elöször peldät, miküp kell a törtenelem alakjait a valösäghoz hivebben rajzolni, a regi magyar köz- 6s csalädelet kepeivel a nemzeti