Seite - 329 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország III (2), Band 12/2
Bild der Seite - 329 -
Text der Seite - 329 -
m
Ugyancsak a negyvenes evekben lepett föl a legtermekenyebb magyar
regenyirö, Jökai Mör, a kinek nepszerusege szinte päratlan összes l'röink
között. Rendkivül gazdag lelemenye, bämülatosan eleven, sokszor korlätlan
kepzelme, könnyed, elenk, soha nem färasztö, de mindig mulattatö elbeszelö
tehetsege, a melyben längelmeje a legtöbb hatässal nyilatkozik, nemcsak a
magyar, hanem az egesz euröpai olvasö közönseget meghöditottäk. 1846
öta, mikor a „Hetköznapok" czimü regenye megjelent, egeszen mostanäig
folytonosan üjabbnäl üjabb regenyekkel s kisebb elbeszelesekkel fokozta az
iränta mutatkozö erdeklödest. Körulbelül ketszäz kötet müve jelent meg
mär eddig, a melyek között vannak ugyan politikai, humoros költemenyek,
es szinmüvek is, de legnagyobb reszet elbeszelö prözäi teszik. E teren
ugyanaz a nagy ätalaküläs fuzödik müködesehez, mint a Tompa, Petöfi es
Arany nevehez a lyrai es epikai költeszetben. Jökai is fölfrissitö es gazdagftö
elemül oltotta be a nepiest elbeszelö prözänkba. Ö is kivälogatta a nep-
mesek, mondäk, jellemzetes kifejezesek, közmondäsok, magyaros szölamok
legszebbjeit es nagy szämmal, müveszi erzekkel s könnyeden, termeszetesen,
eredetien alkotta ät azokat sajät czeljaihoz, mintha csak längelmeje mindent
önmagäböl meritett volna. Az idealis es realis elet festöi szineit senki sem
tudja elenkebben csoportositani, elöadäsät termeszetesebbe, folyekonyabbä
es frissebbe tenni, mint ö. Nyelve tösgyökeres magyar. A nepies szavak,
söt a täjszök nagy reszet is hasznälja es pedig mindenütt a maguk helyen.
Elbuvölö ereje epen e mindenkitöl erthetö es elvezhetö nyelv hasznälatäban,
szinezesenek csodälatos pompäjäban s ezernyi vältozatossägäban, mindent
bearanyozö, kifogyhatatlan derült humoräban, elbeszelö mödjänak a nep-
mesekre emlekeztetö egyszerusegeben, ätlätszö tisztasägäban, päratlan eleven-
segeben es vilägossägäban rejlik.
Jökai nagy szämmal irt törteneti es tärsadalmi regenyeket egyaränt.
S nemcsak a hazai, de a külföldi eletböl is kedvvel välogatja tärgyait.
Legsikerultebb müvei megis azok, a melyeknek cselekvenye a közel mültban
jätszik, fökent az ötvenes es hatvanas evekben, vagy az 1848 elötti s az
1848 — 1849-ki mozgalmas idökben. A „Magyar näbob", „Kärpäthy
Zoltän", „Egy az Isten", „A köszivu ember fiai", „Az üj földesür",
„A politikai divatok", „A szerelem bolondjai", „Regi jö täblabiräk",
„Tengerszemü hölgy", „Az elet komediäsai", „Mire megvenülünk" es
szämos mäs regenyeben a magyar elet minden jelenet6t, alakjät, erenyeit
es gyarlösägait oly kifogyhatatlan düs kepzelö erövel ällitja elenk, mint
M. 42
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Magyarország III (2), Band 12/2
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Magyarország III (2)
- Band
- 12/2
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1893
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 15.08 x 21.91 cm
- Seiten
- 312
- Schlagwörter
- Österreichisch Ungarische Monarchie, Kronländer, Österreich-Ungarn
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch