Seite - 332 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország III (2), Band 12/2

332 üjabb irodalmi pärtokat. Toväbb felszäzadnäl müködött az fröi pälyän, annyi lelkesedessel es kitartässal szolgälvän irodalmunk s a magyar tudomäny ügyet, hogy 1830-töl egeszen 1875-ig alig törtent e tereken valami nevezetesebb mozgalom, alig keletkezett egy-egy szepirodalmi, vagy tudo- mänyos folyöirat, melynek Toldy ne lett volna kezdöje, vagy legaläbb egyik fö tenyezöje. Hazafi lelkesüleset a büvar szorgalmäval pärositotta s 1830-töl haläläig nemcsak regi irodalmunk eltemetett kincseit tämasztotta üj eletre, hanem majd minden regibb nevezetes magyar l'rö müveit ö adta ki gondos szerkesztesben, az irö eletrajzäval es meltatäsäval. Rendkivüli erdeklödessel birvän irodalmunk es nemzetisegünk iränt: egesz csoport l'röt tüzelt a munkära, iränyt jelölve, eszmeket adva nekik, pälyäja elsö feieben inkäbb csak a szepirodalom, kesöbb a tudomänyok köreböl is. Kazinczy öta nem volt oly erelyes agitatora irodalmunknak, mint Toldy. Rendkivül sokat dolgozott, munkät munkära l'rt, az Akademiänak es Kisfaludy-tärsasägnak folyväst egyik vezere volt, különfele irodalmi vällalatokat szerkesztett a nyelvemlekek es törtenelmi kütfök kiadäsätöl kezdve a regi magyar költök tära felben maradt gyüjtemenyeig s megalapitotta az oknyomozö irodalom- törtenetet, melynek ö a valödi atyja. Toldy pälyäjänak epen ez az egyik legföbb dicsösege. 1828-töl kezdve, midön a magyar költeszet väzlata „Handbuch der ungarischen Poesie" czimmel megjelent, folyton gyüjtötte adatait a magyar irodalom es tudomäny törtenelmehez, hogy elenk ällitsa a magyar szellem müködesenek teljes kepet a legregibb idöktöl napjainkig. Szinte legyözhetetlen akadälyok älltak ütjäban. Nemcsak hogy gyarlö es töredekes kiserletek voltak elötte ez egeszen üj tudomänyszakban, de a regi irodalom emlekeihez sok helyen hozzäjuk sem lehetett ferközni; iröink kritikai vizsgälatäval pedig csak az ö hatäsa alatt kezdtek szorosabban foglalkozni. S mind e mellett megirta irodalmunk törtenelmet a mohäcsi veszig ket kötetben, költeszetünk törte- nelmet pedig Kisfaludy Sändorig szinten ket kötetben. Aztän rövid väzlatban közzetette a magyar irodalom egesz törtenetet a legregibb idöktöl kezdve napjainkig s ezzel megvetette e tudomäny alapjät, a mivel örök hälära kötelezte nemzetünket. Bärki vizsgälja mültunk szellemi emlekeit: csak az ö kutatäsainak eredmenyein indülhat meg s csak az ö adatait gyarapithatja üjabb meg üjabb, öt sokszor kiegeszitö, sokszor helyreigazitö pötläsokkal, mint a hogy e tudomäny mostani elsö müvelöi, Gyulai Päl, Imre Sändor, Szilädy Aron, Beöthy Zsolt, stb. teszik.