Seite - 336 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország III (2), Band 12/2

336 es ällamferfiak hatäsänak melyre hatö vizsgälatäval, a müveszi formät az elöadäs szabatossägäval pärositjäk. Az ertekezö prözät Gyulai emelte nälunk eddig a legmagasabbra. Hatäsa alatt kezdte pälyäjät Beöthy Zsolt is, a ki ep ügy, mint Gyulai, eleinte leginkäbb a dramaturgiäval foglalkozott s a „Tragikumw-röl l'rt nagy becsü munkäja, melyet az Akademia a Karäcsonyi- jutalommal tüntetett ki, ritka bizonysäga az irö szeles lätkörenek, alapos es sokoldalü tanülmänyainak, akär a különfele müremekeket, akär a leg- kivälöbb aesthetikusok elmeleteit tekintve. Irodalomtörteneti dolgozatai meltän sorakoznak a Gyulaiei melle s hasonlö mügondröl es eles iteletröl tanüskodnak, mint mesterei. A nemzeti törtenelem oknyomozö müvelese a jelen szäzad politikai küzdelmeivel indült meg s öltött nagyobb aränyokat. E teren a negyvenes evekben Jäszay Päl „A magyar nemzet napjai a mohäcsi vesz utän" czimü müvevel es gr. Teleki Jözsef „A Hunyadiak kora" czimü nagy munkäjäval tüntek ki. Utänok Horvdth Mihäly es Szalay Läszlö lettek a legnepszerübbek. Amaz nemzetünk egesz törtenelmet megirta elöször negy, kesöbb nyolcz kötetben, s ezen kivül szämos monographiät adott, a melyekben ügy erös hazafi erzesevel, mint müvei szerkezetenek vilägossägäval, sima es könnyed elöadäsäval messze tülszärnyalta elözöit. Ö volt a magyar törtenetiräs legtermekenyebb müvelöje s üjabb törtenetiröink mestere. Szalay szinten belekezdett a magyar törtenelem megiräsäba, de müveböl csak hat kötetet vegezhetett be, az öskortöl kezdve 1706-ig haladvän. Azonban e töredek igy is elsö rendü törtenelmi mü, melynek szerzöje a szigorü tärgyiassägban, a külsö es belsö viszonyok közti kapcsolatok eles vizsgälatäban, kivält pedig alkotmänyunk fejlödesenek nyomozäsäban Horväth Mihälyt is tül- szärnyalta. E ket nagy törtenetirö nyomdokain szämosan indültak a hatvanas es hetvenes evekben, s ältaläban a magyar törtenelem müvelese oly szeles körüve lett, akär iröink tanülmänyait es sokoldalü kutatäsait, akär a földolgozott müvek szämät es becset, akär a közönseg folytonos erdeklödeset tekintsük, hogy e tudomänyszak haladäsäval nälunk egyetlen mäs tudomänyäge sem versenyezhet. Legjelesb törtenetiröink az emlitet- teken kivül: Szabö Käroly, Salamon Ferencz, Pauler Gyula, Szildgyi Sändor, Fraknöi Vilmos, Thaly Kälmän, Kdrolyi Arpäd, Marczali Henrik, stb. A mütörtenelem teren kivälöbb erdemeket szereztek Henszlmann Imre, Ipolyi Arnold, Pulszky Ferencz, Römer Flöris, Torma Käroly, Keleti Gusztäv, stb. Mind a politikai, mind a mütörtenelem teren szämos irönk