Seite - 337 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország III (2), Band 12/2

337 munkälkodik üjabban, kik ügy az anyaggyüjtesben, mint a földolgozäsban igazi hivatottsägnak adtäk mär jeleit eddig is. Politikai irodalmunkat gr. Sztchenyi Istvän alapitotta meg a „Hitel", „Viläg" es „Stadium" czfmü korszakalkotö müveivel, a melyek üj eszmeket hirdettek a magyar közönsegnek. Többen leptek nyomäba, a kik közül mint ällamferfiak, l'rök es publicistäk a legnevezetesebbek : b. Wesselönyi Miklös, gr. Dessen)ffy Aurel, Szalay Läszlö, Csengery Antal, b. KemMy Zsigmond, Lukäcs Möricz, Trefort Agoston, gr. Lönyai Menyhert, s a legelsök : b. Eötvös Jözsef, Kossuth Lajos es Deäk Ferencz. Eötvös Jözsef, mint „A XIX. szäzad uralkodö eszmei" czimü nagy becsü munka l'röja, euröpai hirnevet vivott ki magänak. Kossuth az üjkori Magyarorszägnak egyik legelsö embere, egy idöben a nemzet vezere, a ki nemcsak mint magyar szönok a legnagyobb, de az üjkori euröpai szönokok bärmelyikevel is versenyez kepzeletenek es felindüläsänak elragadö hevevel, mesteri, szinte elbüvölö elöadäsäval. Több beszede korszakalkotö s forma tekinteteben is a legszebbek köze tartozik, melyeket valaha nagy ällamferfiak välsägos körülmenyek között elmondottak. Kossuth egyszersmind a magyar politikai hi'rlapirodalom valödi atyja. Föllepese elött mär hatvan ev öta szerkesztettek hirlapokat, de ezek alig voltak egyebek, mint üjdonsägok gyüjtemenyei. E tekintetben csak a „Jelenkor" (1830—1848) mutat nemi haladäst. Kossuthnak az 1841-ben meginditott „Pesti Hi'rlap"-ja volt az elsö magyar közlöny, a mely az akkori ellenzek politikai meggyözödeset tolmäcsolta nyiltan es szabadon, nem bänva, ha akär a kormäny, akär az aristokratia, akär a föpapsäg erdekeivel ütközik is össze a reform-eszmek hirdetesevel s azoknak rohamos valösitäsäval. Ezert hatäsa rendkivüli volt. Az 1848-ki mozgalmak, a censura eltörlese gyorsan növeltek politikai lapjaink szämät, de 1849 közepe körül a katonai absolutismus elsö napjaiban a legtöbb magyar hirlap megszünt. Az ötvenes es meg inkäbb a hatvanas evekben lassankent ismet föleledt a politikai eszmek harcza, s az utöbbi harmincz ev alatt szepirodalmi, politikai s különfele szaklapjaink annyira szaporodtak, hogy 1892 elejen 676 lap jelent meg hazänkban. A megzavart egyensulyt hazänk es a monarchia mäsik feie közt Deäk Ferencz (1803 — 1876), a „haza bölcse" s ällamferfiaink egyik legnagyobbika allitotta helyre. Deäk keveset irt, de minden sorät a tiszta ertelem, vilägos fölfogäs, päratlan logika, mely es igazi meggyözödes sugaltäk. 1833-töl kezdve nehäny ev kivetelevel haläläig folyväst az elsök közt müködött M. 43