Seite - 340 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország III (2), Band 12/2

340 mulattatöknak. Mätyäst illetöleg egy bajor krönikäs emliti, hogy egy Gabor nevü igen jeles magyar hegedüse volt. Ugyancsak az ö magyar enekkara euröpai hirü volt. Heltai Gäspär Cancionalejäban enekli Tinödy Sebestyen: „Sok hegedüs vagyon itt Magyar orszdgba: Kdrmdn Demeternöl jobb nincs a Rdcz mödba A XVI. szäzadig semmi irott emleke sincs magyar szinpadi müveknek vagy epen elöadäsoknak. A Nemetorszagban tämadt iskolai drämäk fökep a reformäcziö utän nälunk is fölelesztettek a kedvet ilyenek l'räsära; ezek között Sztäray Mihäly- nak a valläsi vitäzäs teren mozgö ket szfnmüve (1550—1559): „A papok häzassäga", „Igaz papsäg tüköre" — veti meg voltakepi alapjät dräma- irodalmunknak. Elöbb a protestans lelkeszek es tanärok, utöbb a XVII. szäzad elejevel a jezsuitäk, a pälosok es piaristäk szerzettek iskolai drämäkat. Tärgyuk valläsos, polemikus, gyakran bibliai; de elvetve a hazai törtenetböl merftett tärgyakra is akadunk, legtöbbször latin, neha magyar, ritkäbban nemet es franczia nyelven irott ily drämäkra. Mind a protestans, mind a katholikus iskoläkban elöadtäk ezeket a drämäkat, meg pedig a tanulök. Azon tül ismet — Felvinczy sikertelen kiserletet leszämitva — homäly borong drämairodalmunk es szineszetünk fölött egeszen a XVIII. szäzad utolsö tizedeig. Iskolai drämäk azonban nagy szämmal keszültek es adattak elö. Az 1790-diki orszäggyüles nagy lelkesedessel karolta föl a nyelv- müvelö tudös tärsasäg es jätekszin eszmejet, mint a nyelv pallerozäsänak leghathatösabb eszközeit. A dolgot tüzetesen megvitattäk es elökeszitö tärgyaläsra annak az orszägos küldöttsegnek adtäk ki, mely a nevelesi es iskolai rendszer kidolgozäsäval foglalkozott. Hogy az elsö szinesztärsasäg vällalkozäsa, egy nemzeti közeppont hiänyänak daczära, minden szineszeti fejlödes es hagyomäny nelkül ne tünjek fei nagyon is vakmerönek es kalandosnak, szükseges nehäny pillan- täst vetnünk az orszägban mär jöval elöbb elterjedt es kifejlödött nemet szineszetre. A magyar szineszet keletkezeset es fejlödeset gätlö körülmenyek ked- vezök voltak az idegen, föleg a nemet szineszet terjedesere. A XVIII. szäzad folyamän föuraink tömerdek penzzel, nagy fenyüzessel honositottäk meg nälunk az olasz es nemet szineszetet. De nemcsak itthon, hanem meg Becsben is nagy äldozatokat raktak az idegen müveszet oltärära. A Kohäryak es Pälffyak rengeteg vagyonuk tetemes reszet a becsi szineszet fölvirägozta-