Seite - 344 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország III (2), Band 12/2

344 Batthyäny Jözsef herczegprimäs, ki ugyan nem tartotta hivatäsänak a szineszet fejleszteset, de, mint a nemzeti nyelv fejlesztesenek hatalmas eszközet, több izben gyämolitotta; toväbbä Kazinczy Ferencz, gröf Räday Pal, bärö Podmaniczky Jözsef, Koväcs Jänos ügyved, gröf Zichy Käroly orszägbirö, stb. Mind hiäba! Az elsö magyar szinesztärsasäg hat evi küzdelem utän szetoszlott. Erdelyben ugyanez idötäjt, a budai vällalkozäs visszhangjakep, szinten megindült a mozgalom a magyar szineszet erdekeben. Erdelyben mär a XVII. szäzadban nyomait taläljuk a szinielöadäsoknak. 1696-ban Felvinczy György szinesz es drämairö mär egesz Erdelyre es Magyarorszägra jätszäsi jogot kapott I. Lipöt kirälytöl. Mintegy 70 ev mülva talälunk emlitest arröl, hogy gröf Bänflfy Györgyne kolozsväri palotäjäban 1765-ben tartottak magyar mükedvelöi elöadäst. Azt a mozgalmat kell tehät kezdemenyezönek tekintenünk, melyet a budai vällalkozök orszägszerte s igy Erdelyben is ebresztettek. Aranka György sürgette „Rajzolatai"-ban a magyar jätekszin megalapitäsät; tervet a rendek elfogadtäk es fölterjesztettek a fökormäny- szekhez. Kolozsvärtt összeällt egy lelkes csapat, s miutän kinyertek a felsöbbek engedelmet, a negy Fejer testver (Jänos, Istvän, Sändor es Rozälia) hozzä kezdett a szervezeshez. Elsök voltak a csatlakozäsban : Väradi Koncz Jözsef, Gyulai Säska Jänos, Gidöfalvi Jancsö Päl, a nagy- enyedi kollegium tanulöi, utöbb Kocsi Patkö Jänos es Jözsef, Ori Fülöp Istvän, Verestöi Mihäly, a nök közül Keszegh Terez, Janö Zsuzsänna es Amälia, Järdos Anna (utöbb Läng Adämne) es Bajkö Terez. Ez a tärsülat 1792. evi november l l-en kezdte meg elöadäsait Kolozs- värtt a „Titkos ellenkezes" czimü darabbal. Sokkal szerencsesebbek voltak magyarorszägi tärsaiknäl, mert öket a kormänyszektöl kezdve a tärsadalom minden retege pärtolta, tämogatta; mindamellett anyagi sikerök nem volt valami fenyes, s egyes föurak adomänyai nelkül Ott sem lett volna letök bizto- sitva. A Wesselenyi, Bethlen, Bänflfy, Teleki, Jösika, Thoroezkay csalädok järtak elöl jö peldäval a szineszet megalapitäsa körül, es az orszägossä tetel munkäja oly serenyen haladt elöre, hogy mär 1803 szept. 27-en az ällandö magyar szinhäz epületenek alapkövet is letehettek. Minthogy azonban 1811 -ig orszäggyüles nem tartatott; kesöbb meg az orszäggyülesileg megszavazott 100.000 forint a penzdevalvatio miatt 16.000 forintra olvadt le: a fölepites nagyon lassan haladt, es a szinhäz csak 1821 märezius 1 l-en nyilhatott meg. 1806-ig bärö Wesselenyi Miklös tartotta a tärsülatot, a mikor reszint