Seite - 345 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország III (2), Band 12/2

345 hogy Magyarorszägon bemutassäk müveszi haladottsägukat, reszint, mert vegre Wesselenyi is belefäradt a sok äldozatba, kiküldte egy reszet a tärsasägnak Ernyi Mihäly vezetese alatt Debreczenbe; a mäsik resz is ütnak indült kesöbb Szacsvay Sändor es Sebes Ferencz vezetese alatt Nagy-Väradra, Tokajba, Miskolczra, Egerbe azon kötelezettseggel, hogy 1807 november l-ere visszaterjenek Kolozsvärra. Wesselenyinek 1809-ben bekövetkezett haläla nagyon ketsegesse tette a szineszet ällapotät; leg- inkabb azert, mert eddigi szini helyisegöket nemet szineszek foglaltäk el, es ezekkel a magyar tärsülat hol egyik, hol mäsik ideiglenes helyisegben felvältva volt kenytelen jätszani, es azert rövid idöközökben reszint Erdely kisebb värosaiban, reszint a Kirälyhägön innen voltak kenytelenek szerencset pröbälni; mfg vegre 1821-ben az ällandö szi'nhäz letrejöttevel (melyet föüri mükedvelök Körner „Zrinyi"-jevel nyitottak meg Kolozsvärtt) az erdelyi magyar szineszet ügye jobb jövönek nezhetett eleje. Müveszi tekintetben is fejlödöttebb volt az erdelyi szineszet, mert tagjai ällandöbban, hosszabb ideig müködtek együtt, es jätekuk bär kicsiny, de a legmüveltebb elemekböl ällö közönseg hatäsa alatt kedvezöbben fejlödhetett. A nevesebbek e tärsasäg tagjai közül komoly szinmüvekben: Kocsi Patkö Jänos, a kiben sok volt az eredetiseg; nem igen utänzott senkit, ment volt minden eröltetestöl es feszessegtöl, mozdülatai nemesek es l'zlesesek voltak, arczjäteka kifejezö es jcllcmzetes, egyesiteni tudta a beszed erejet es szepseget. Ifjabb hösöket es nagyobb szabäsü jellemszerepeket jätszott; de a szineszet nagy kärära szinten jeles tehetsegü nejevel (Fejör Rozäliäval) együtt mär 1808-ban visszavonült a szineszettöl. Toväbbä Öri Fülön Istvän, es Janö Zsuzsänna, vagy mint akkor röviden jeleztek a szinlapon: Zsuzsänna leänyasszony. A vigjätekokban Bajkö Terez, Fejör Jänos, az elsö igazgatö es testvere Istvän, Koncz Jözsef, Säska Jänos es fökepen Jancsö Päl, a nagy hirü komikus, a ki sokäig volt kedveneze a közönsegnek, es minden üjabb alakitäsäval egymaga is biztositotta a szine- szet iränt valö erdeklödest. Jancsö a szinpadtöl visszavonülva is Kolozsvärtt lakott, a közönseg ällandö tiszteletetöl es szeretetetöl környezve, s midön 1845-ben 83 eves koräban meghalt, kegyelettel kisertek sirjäba, mely föle a közreszvet emelt diszes emleket. Mint emlitettük, a Wesselenyi tärsasäga volt az a törzs, melyböl szineszetünk az egesz orszägban szetägazott. Az a resz, mely Ernyi Mihäly vezetese alatt Debreczenben kezdette meg pälyafutäsät, öt havi M. 44