Seite - 349 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország III (2), Band 12/2

349 bass-bufföja. Itt is fejlesztettek toväbb a drämai müvek mellett az enekes jätekokat, melyeket Deryne honositott meg a magyar szinpadokon. Ez idöben több mäs tärsasäg is keletkezett. Ilyen volt Balogh Istväne, a mely reszben Kolozsvärröl jött, reszben üj tagokböl alakülva, Szatmär- megyeben kezdte müködeset, s vändorläsäban eljutott Györig; innen Fejermegye, lelkesülve Borsod peldäjän, meghivta öket Szekes-Fejervärra, a hol 1818 okt. 11-en tartottäk meg elsö elöadäsukat „A szövetsegesek diadalma" czimü eredeti hösi rajzolattal (Tokody Jänostöl). Az est nyitänyät Marschner C. H., a „Templarius" es „Hans Heiling" hi'res szerzöje l'rta, ki — mint a mült szäzadban a Haydn testverek az Esterhäzyaknäl — 1817 öta az Amadek pärtfogäsa mellett tanärkodott Pozsonyban es Szekes- Fejervärtt. Vältozö szemelyzettel folytak az elöadäsok 1825-ig es ez idö alatt a legjobb szineszi eröket egyesitette magäban e tärsasäg, mely 1819. es 1820-ban Pestre is berändült, s nagy lelkesedest keltve, a szineszet ügyet — fökep Kisfaludy Käroly eredeti müveivel — hatalmasan elömozdi- totta. Müsoränak erdekesseget a nemzeti törteneti darabokon kivül nagyban emeltek az operäk, melyek, miöta Deryne a tärsasäghoz csatlakozott, mind nagyobb szämmal adattak. Ällandö tagok voltak: Käntorne, Szekelyne, Simen Borbäla es Szekely Zsuzsänna, Horväthne, Baloghne, Komlössy Ferencz, Nagy Istvän, Pergö Czelestin, Szekely, Szilägyi Päl, Horväth jözsef, Eder György, Demjen Jözsef, Farkas Jänos, stb. A tärsasäg a megye különös meghagyäsäböl „Nemzeti szinjätszö tärsasäg" nevet vett föl; föigazgatöja Kolozsväry Päl föszolgabirö volt. Több värosba tettek kirändüläsokat, igy Pecsre, Zomborba, Szabadkära, Bajära, Györbe, Pozsonyba; de 1824 mäjustöl a megye az igazgatäst abbahagyta es bizonyos segelypenz mellett Komlössyra es Horväthra bizta a tärsasäg vezeteset; 1826-töl kezdve pedig teljesen megvonta a pärtoläst is es a tärsasägot szelnek eresztette. Ebböl lett 1827-ben a „Dunäntüli tärsasäg", mely 1833-ig järta e videk värosait, mig 1833-ban az orszäggyüles ideje alatt Pozsonyban jätszott. Müsoruk sok üj darabbal szaporodott, kivält Kisfaludy Käroly müvei gyarapitottäk mindinkäbb az eredeti müsort. A classicus müsor is örvendetesen szaporodott. Pozsonyban mär a tärsülat- näl taläljuk Megyerit, Telepyt, Töth Istvänt. Kisfaludy Käroly ennek a tärsasägnak a közremüködesevel fejlesztette drämairöi tehetseget. A legnagyobb hatäst gyakorolta szineszetünk fejlödesere a kassai tärsasäg, mely a Miskolczröl tett äträndüläsokkal kezdödött, es 1829-ben