Seite - 351 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország III (2), Band 12/2

351 Szämos röpirat serkentette a közönseget a szineszet pärtoläsära s fejtegette jelentöseget, különösen nälunk. Pestmegye serenyen gyüjtött az ällandö szinhäz költsegeire. Gröf Szechenyi Istvän szinten hozzä szölott az ügyhöz, s nyomäban tämadt a tervek egesz özöne, melyek mind a szinhäz epiteset es a nemzeti szinhäz megalapitäsät tärgyaltäk. A Magyar Tudo- mänyos Akademia megalaküläsäval ällott be az elhatärozö fordülat, mely szineszetünket a fövärosban ällandösitotta es müveszi czeljai feie segitette. Az Akademia külön szinügyi bizottsägot szervezett kebeleben s pälyäzatot hirdetett annak a kerdesnek a tisztäzäsära is : hogyan lehetne nälunk a szineszetet megalapitani es ällandösitani ? Fäy Andräs nyertes müve felelt meg a kerdesre legbehatöbban. Most vegre egy derek szintärsülat is elösegitette a buzgö hazafiak törekveset; több even ät együtt müködve, olyan összjätekot tudtak föl- mutatni, milyet a föväros meg eddig nem lätott. Pestmegye ätvette a tärsasäg pärtfogäsät, Fäy es Döbrentei, utöbb maga Döbrentei, vegre Simoncsics Jänos föszolgabirö szemelyeben jöra valö, derek igazgatökat rendelt a szinesztärsasäg eiere, es a mellett mindent elkövetett a szinhäz fölepitese erdekeben. Földväry Gäbor mäsodalispän erelyes buzgölkodäsa kieszközölte, hogy Grassalkovich herczeg a Kerepesi-üton, a hatvani kapu elött fekvö üres telket a szinhäz epitesere a megyenek ajändekozta. Gröf Szechenyi Istvän nagy, diszes szinhäzat akart reszvenyek ütjän letre hozni a väros egyik fö teren; nem tartotta szüksegesnek a sietseget, hanem alapos elömunkälatok utän velte biztos alapra fektetni a szinhäz letesiteset, beleertve ebbe a szineszek elöleges kepezteteset is. Földväry ellenben a mär gyüjtött, es bär lassacskän, de folytonosan szaporodö összegekkel azonnal meg akarta kezdeni az epitest. Vegre is Pestmegye hatärozata, melyhez utöbb Szechenyi is hozzäjärült, az lett, hogy a szinhäz epitesehez hozzä kell kezdeni, mert nem szabad megengedni, hogy az a szinesz- tärsasäg, mely a közönseg tetszeset budai müködesevel teljesen megnyerte, jätekszin es kellö pärtoläs hiänyäban szetoszoljek, s üjabb vändorläsra, esetleg szetbomläsra legyen kärhoztatva, az üj szinhäz pedig majd annak az eshetösegnek legyen kiteve, hogy, mire fölepül, ne lehessen bele ilyen jeles tärsasägot összeällitani. 1837 augusztus 22-en nyilt meg a pesti magyar szinhäz a közönseg rendkivüli erdeklödese mellett. Valödi nemzeti ünnep volt ez a nap, melynek magasztossägät Vörösmarty megnyitö prologja, az „Arpäd ebredese"