Seite - 362 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország III (2), Band 12/2

362 egyedül uralkodö csillag maradt operänk egen egesz Hollösy Kornelia feltüneseig. Schodelnenek kivälöbb szerepei voltak: Izonda (Thern Käroly „Tihany ostromäu-ban), Szilägyi Erzsebet (Erkel „Hunyadi Läszlö "-jäban), toväbbä Fidelio, Donna Anna („Don Juan"-ban), Borgia Lukreczia, stb. Az ötvenes evek elejen hangjät elvesztven, Nyäregyhäzära visszavonülva töltötte elete hätra levö napjait. Ez evtized folyamän, a negyvenes evekben, sok külföldi hirneves enekes fordült meg a nemzeti szinhäz deszkäin, mint Carl Henriette, Lutzer Jenny, Tadolini, Alboni enekesnök, s Wurda tenorista es Ronconi baritonista enekesek. A szerzödött enekesek közt a mär emlitet- teken es a kolozsväri tärsülattöl ide került Szerdahelyi Jözsefen, Szilägyi Pälon es Udvarhelyi Miklöson kivül, Eder Luiza (sopran es soubrette-enekesnö, egy ideig a parödiäk es nepszinmüvek enekes szerepeiben is müködött), De Caux Mari (kesöbb Läszlöne, majd Döriäne, szinten müködött a nep- szinmüvekben, es mint drämai enekesnö utöbb külföldön is elismerest aratott), Egressy Beni (ki nagy erdemeket szerzett a magyar zene, külö- nösen a nepdalok müvelese es fejlesztese körül, s operaszövegek l'räsa- es forditäsäban), Joöb Zsigmond es utöbb Benza Käroly (igen jeles bassbuffo) es Köszegi Käroly (50 even ät jeles bassistäja a magyar operänak) voltak a legkivälöbbak, kik Erkel Ferencz karnagy vezetese mellett mind jelesebb opera-elöadäsokkal tüntek ki. 1840-ben szerzödött az operähoz Bognär Ignäcz tenor enekes, ki utöbb evek hosszü sorän ät müködött mint kar- tanitö es sok nepszinmühöz Irt közkedveltsegü magyar zenet. 1845-ben lepett a nemzeti szinhäz operai kötelekebe Wolf, utöbb Farkas Käroly jeles tenor enekes, 1846-ban pedig Hollösy Kornelia, ez a gyönyörü hangü, kedves müvesznö, kit csakhamar „a nemzet csalogänyätt-nak neveztek el. Olaszorszägban nyert kikepeztetese utän „Lindä"-ban lepett föl elöször a hires Albonival, ki Pierottöt enekelte. Az igy erösbödött szemelyzethez csatlakozott 1847-ben Csillag Röza, es egy ev mülva Stöger Ferencz; mind a kettö hatalmas tehetseg, kiket ßecs tölünk pär ev mülva el is höditott, s mikor kesöbb visszakerültek, hangjuknak mär csak romjait hoztäk haza. Eredeti opera is több került szinre. A nemzeti szinhäz megnyitäsäig csak egyetlen magyar opera, a Ruzitska „Bela futäsa" tartotta magät a müsoron, bär ez is inkäbb affele enekes szinmü volt, a milyenek akkor föleg a nemeteknel divatoztak. Az elsö eredeti opera Bartay Endrenek „Csel" czimü dalmüve volt, melyet 1839-ben adtak elöször, de igen keves tetszessel.