Seite - 364 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország III (2), Band 12/2

364 lelkesitö, hol vigasztalö ähitattal zeng jö es rosz napokhan egyaränt az egesz nemzet milliöinak ajakän. 1844 jan. 27-en került elöször szinre Erkel „Hunyadi Läszlö"-ja, ez a legnepszerübb magyar opera, mely tömerdek ismetles utän ma is egyik legvonzöbb darabja az operai müsornak. Szilägyi Erzsebet es Gara Märia szerepet az itt vendegszereplö legkitünöbb enekesnök is betanültäk es nagy diadalokat arattak bennök. 1845-ben Thern Kärolytöl „Tihany ostroma" czimü eredeti dalmü került szinre. Szigligeti a negyvenes evek elejen nepszinmüveivel a magyar dräma- irodalomnak egy üj, nemzeties fajät alapitotta meg. A „Szökött katona", „Ket pisztoly", „Csikös", stb. nemcsak ez evtizedben voltak, hanem mai napsäg is vonzö darabjai a magyar müsornak. E müfajnak kivälö müvesz- alakjai : Füredi Mihäly, a nepdalok höse, ki azonban mint operaenekes is kitünt, különösen az eredeti magyar operäk bariton szerepeiben, es Röthy Mihäly, a töröl metszett nepies alakok megteremtöje. A nepszinmüvek Gaäl Jözsef „Peleskei nötärius"-äval es Nagy Ignäcz „Tisztüjitäs"-äval együtt nagy lendületet adtak a magyar drämairodalomnak es a szineszetnek egyaränt; mert ezek, valamint a Czakö Zsigmond „Kalmär es tengeresz", „Vegrendelet", „Leona", „I. Läszlö es kora", es Vahot Imre „Zäch nem- zetseg", „Farsangi iskola", „Orszäggyülesi szälläs", „Huszärcsiny", stb. czimü közkedveltsegü müvei voltak a müsor legvonzöbb darabjai, es a Kisfaludy, Vörösmarty, Töth Lörincz, Fäy Andräs, Koväcs Päl regibb darabjaival, valamint a Küthy Lajos („Feher es fekete"), bärö Jösika Miklös („Adorjänok es Jenök"), ObernyikKäroly („Örökseg", „Khclonisz", „Nötlcn ferj", stb.), Hugo Käroly („Bärö es Bankär", „Mätyäs kiräly", „Viläg szinjäteka"), Szigeti fözsef („Jegygyürü", „Szep juhäsz", „Becsületszö" es kivält kesöbb „Ven bakancsos es fia, a huszär") es Degre Alajos („Bäl elött es bäl utän", „Rendkivüli elöadäs", stb.) üjabb müveivel az eredeti szinmü- irodalom elöterbe nyomült. Ez evtizedben a szinhäz sok välsägnak volt kiteve. Az orszägos kormänyzö välasztmäny, melyet 1841-ben az orszäggyüles b. Orczy György elnöklete alatt alakitott, 1844 es 45-ben jönak lätta a szinhäzat magän vällalkozöra, Bartay Endrere bizni. E beriet idejen a müveszi siker mindig növekedöben volt, valamint a következö evekben is, midön gröf Räday Gedeon mint egy orszägos bizottsäg elnöke, majd pedig (1848—49-ben) ismet Bajza Jözsef s utäna Erdelyi Jänos vezettek a szinhäz ügyet mint igazgatök. Az 1848—49-ki mozgalmas napokban nemi rövid megszakitässal,