Seite - 368 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország III (2), Band 12/2

368 a müsoron. Ez evtized nagy tärsadalmi ätalaküläst mutat föl a magyar közeletben, melynek hatäsa kiterjedt a szinmüveszetre is. Fenyes bizonyitekät adta a fönemesseg a magyar szinmüveszet iränti vonzalmänak es erdeklödesenek, midön a folytonossä vält anyagi välsägok megszüntetesere közel mäsfel milliö forintot irt alä. Ez összegbol az akkori politikai föhatösäg ältal a kezeles körül tämasztott nehezsegek miatt csak 300.000 forint gyülhetett össze; de ez aztän olyan alap lett, melynek kamatai mai napig is 10.000 forint evi segelyt biztositanak a nemzeti szinhäznak. Ez alap gyüjtese es kezelese nehai gröf Kärolyi György erdeme; utöbb e töket a magyar kir. belügyminiszterium vette ät es gröf Kärolyi- alapitväny czimen kezeli. A hatvanas evekben Szigligeti mellett, ki ket evtizeden ät lankadat- lanül folytatta drämairöi munkässägät, több mäs l'rönk lepett föl üj szin- müvekkel, nevszerint: Räkosijenö („Aesopus", „Szerelem iskoläja", „Endre es Johanna"), Szäsz Käroly („Fräter György", „Herödes"), Zichy Antal („Stuart Märia Sköthonban", „Cromwell"), Ejszaki Käroly („A cydoni alma", „Egy kis kaland"), P. Szathmäry Käroly („AKendiek", „Lukänusz"), Baläzs Sändor („Az egben", „Miert nem häzasodik a sögor?") s mäsok. Szigligeti ez idöben vette ät, mint egyedüli rendezö, különbözö intendänsok alatt a szinhäz vezeteset, s fö gondjät ezentül a drämai szemelyzet kiege- szitesere forditotta. Ez evtized elejen lepett a nemzeti szinhäz kötelekebe Prielle Kornelia, a legfinomabb magyar szalonszinesznö, ki meg most is „A hol unatkoznak" Reville herczegnöjeben es Csiky Gergely „Nagy- mamä"-jänak czimszerepeben megerdemelt tapsokat arat. Ekkor a nemzeti szinhäz mäsodik nemzedeke meg a következö tagokkal szaporodott: Näday (jeles szalonszinesz), Benedek (cselszövö es pedäns komikus), Szilägyine Harmath Ida (szende szinesznö), a Paulay-pär, Komäromi (apaszinesz), Tamäsi (kitünö nepszinmüenekes), Niczkyne Szöllösi Rözsa (szalonszinesznö), Szigligeti Anna es Jolän (drämai es szende szerepekben), Hirtling Mari (tärsalgäsi szerepekben), Szigeti Imre (vigjäteki jellemszinesz). Az operänäl is több fiatal magyar enekes kepzödött s ezek pötoltäk a Hollösy Kornelia, Kaiser Ernstne, Füredi Mihäly es az idegen enekesek tävozäsäval szenvedett vesztesegeket. Hollösy Kornelia (1827—1890), miutän mäsfel evtizeden ät volt operänknak legföbb vonzö ereje es nemcsak a szinpadon, hanem a tärsas eletben is teljesen meghöditotta a közönseget, s mint Gara Märia „Hunyadi Läszlö"-ban, mint Katalin az „Eszak csillagä"-