Seite - 369 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország III (2), Band 12/2

369 ban es sok mäs kitünö szerepeben feledhetlenne lett, — 1862-ben lepett vissza a szinpadtöl, s azutän mint Lonovics Jözsef föispän neje Csanäd- megyeben lakott s Ott is halt meg. Markovics Ilka (Pauline) lepett az ö örökebe, s rendkivül megnyerö alakjäval es jöl kepzett kedves hangjäval csakhamar meghöditotta a közönseget. Ugyanez evtizedben tüntek föl az operänäl: Hofbauer Zsöfia alt-, Huber Ida sopranhangü kedvelt enekesnök, toväbbä: Bogndr \ilma, ki mint nepszinmüenekesnö kezdte pälyäjät, kesöbb operai enekesnö lett, s hol itthon, hol külföldön sikerrel szerepelt, Rabatinszky Mari, ki pär evig volt operänk közkedveltsegü tagja, s azutän a becsi udvari operähoz szerzödött, Carina Anna, drämai enekesnö („Faust"-ban Margit, „Ördög Röbert"-ben Alice, „Hugenottäk"-ban Valentine es Szilägyi Erzsebet voltak kivälö szcrepei), Voggenhuber Vilma, ki pär evi müködes utän ällan- döan a berlini udvari operähoz szerzödött s Ott is halt meg, Humann Olga, jeles koloratür-enekesnö, Pauli Rikhärd, flnom izlesü tenorenekes, ki 25 ev alatt sok erdemet szerzett operänk körül, Bignio Lajos, kit csak reszben tarthatunk a magunkenak, mert pär evi müködes utän a becsi udvari operänäl jeleskedett, Odry Lehel, eleitöl kezdve buzgö es jeles tagja a magyar kir. operahäznak, Hajös Zsigmond, a magyar szinesz- es enekiskola növendeke, a nemzeti szinhäznäl kezdte pälyäjät, de csakhamar külföldre ment, különösen Olaszorszägban volt keresett enekes, hatalmas tenorhangjät mär megviselten hozta haza, s rövid müködes utän nyugalomba vonült. Ez evtized ket kivälö magyar tänczosnöt is mutat föl: Aranyvdri Emiliät es Rotter Irmät, kik Campilli Frigyes jeles balletmestertöl nyertek kikepeztetesöket. Az eredeti operäk szäma Huber Käroly „Szekely leäny" czimü operäjäval es „Vig czimboräk" czimü'operettjevel, Erkel Sändor „Csobänczu-äval, Mosonyi Mihäly „Szep Ilonkäw-jäval, Erkel Ferencz „Bank Bäntt es „Dözsa György" es Adelburg Agost „Zrinyi" czimü operäival szaporodott. A külföldi vendeg- müveszek közül Viardot-Garcia, Artöt-Desiröe voltak a legvonzöbbak. Ez evtized nagy fontossägü esemenye, hogy O Felsege dicsösegesen uralkodö kirälyunk, jelentest tetetven magänak a nemzeti szinhäz müveszeti es anyagi helyzeteröl, azoknak biztositäsära 60.000 forint evi segelyösszeget utalvänyoztatott, mely segelyezes az evek folyamän elöällott nagyobb szükseglethez kepest idöröl-idöre annyira emeltetett, hogy jelenleg mär 210.000 forintra rüg, mely összegböl az operänak 160.000, a nemzeti szinhäznak pedig 50.000 forint jut. Ez anyagi segitseget fokozta meg azon erkölcsi pärtfogäs is, melyben Ö Felsege a kiräly, es Ö Felsege a kirälyne M. 47