Seite - 380 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország III (2), Band 12/2

380 fölavatäst, s viszont az orszäg minden iränyäba innen terjed szet a vilägossäg ezen a teren is. Ezeket tapasztalhatjuk napjainkban; de regen nem igy volt a dolog, s ha egy pillantast vetünk a zene, föleg a magyar zene fejlödesere, akkor Budapestet meg nem tekinthetjük iränyadö közeppontnak. Ilyen közeppontot egyebiränt akkor tulajdonkep sehol sem is talälunk; mert, a mi följegyzesre meltö, az ma itt, holnap amott merül föl vagy a kirälyi udvarnäl, vagy valamely müveszet-kedvelö föür häzänäl, vagy egyik-mäsik szekesegyhäz köreben. Ezert zenenk fejlödesi mozzanatai között alig, vagy nem is talälunk összekötö kapcsokat, söt a regibb idökröl adatok hiänya miatt csak azt mondhatjuk, hogy Magyarorszägon minden elömunkälat meg volt teve a zenenek müveszette fejlesztesere; s hogy a XVI. szäzad folytän — mint az olaszoknäl, francziäknäl es nemeteknel — a magyaroknäl is lendületet kellett volna vennie a mükölteszetnek ügy az egyhäzi, mint a vilägi zene teren; de a müveszetekre nezve kedvezötlen viharos idökben a magyar nemhogy bizonyos önällösägra juthatott volna, hanem az is becsületere välik, hogy önällö nemzeti alkotäs helyett az elöbbhaladt nemzeteket nyomon tudta követni. Nagyobb önällösägra törekvö mozgalom csak a mült szäzad mäsodik felöben es a jelen szäzad elejen indül meg, mikor egyszersmind a nemzeti motivumok iränt is ältalänosabbä välik a figyelem a zene müvelöinel. Majd Budapest is elfoglalja illö helyet s itt lendül föl kesöbb leghatalmasabban mind az egyhäzi, mind a vilägi zene ügye. I. Az egyhäzi zene. A valläsüjitäs elsö szäzadäban, mint a magyar katholikusoknäl mär regebben, a protestansok közt is khorälzene-irodalom keletkezett. Buzgön forditgattäk magyarra a latin szövegeket, nepszerusitettek a regi latin dallamokat. A protestansok a regi szertartäsböl sok mindent megtartottak; viszont a katholikusok sok eredeti protestans eneket (olykor dallamostöl) ätvettek sajät gyüjtemenyeikbe. A magyar katholikus egyhäzat illetöleg azonban megjegyzendö, hogy az ältalänos szertartäsi egyöntetüseg mellett is mär a XVI. szäzad elött bizonyos tekintetben különbözött mäs orszägbeli katholikusoktöl. Tudjuk, hogy több szäzadnak kellett lefolynia addig, mig az egyöntetüseg Euröpa- szerte teljesen sikerült; s föltehetjük, hogy a X. szäzadon kezdve a magyar- nak is hasonlö mozgalmakon kellett ätmennie, s a teljes egyöntetüseg a