Seite - 385 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország III (2), Band 12/2

385 rendböl pedig megemlitendök : Batizi Andräs, Devai Birö Mätyäs, Radän Baläzs, Huszär Gäl, Szegedi Kis Istvän, Skarica Mäte. A katholikusok nem leven kezdöi a nepies zsoltärfräsnak, e teren nem is szerepeltek, söt, miutän ama zsoltärok tartalma nem dogmai, hanem tisztän emberi erzemenyek kifejezese, a versenyzes helyett gyüjtemenyeikben inkäbb rovatot nyitottak azok fölvetelere. Ennek tulajdonithatö, hogy Kisdinel 10, Szelepcsenyinel ugyanennyi, Szegedinel 24, Käjoninäl 50 zsoltäreneket talälunk. t A protestans enekgyüjtemenyek közt elsö a Huszär Gäl könyve, az „Isteni dicsiretek es Psalmusok" (Debreczen, 1560), melynek azonban ma csupän a czime van meg fenn; tiz-tizenöt evvel kesöbb (szinten Debreczen- ben) megjelent „Enekes könyvu-e, talän az elöbbinek bövitett kiadäsa, csak ket esonka peldänyban ismeretes. Következik ezutän Bornemisza Petere. Megjelent Detrekön 1582-ben ily czim alatt: „Enekec haromrendbe: kvlömb kvlömb felec. 1. Elsöbe Röuid diczeretec vadnac. Kiknec szamoc CXCVIII. kic közzul, soc Praedicatioc melle valoc. II. Masikba, Hosszabbac vadnac: az szent Iras intesi es magyarazati szerint. Kic Praedikatioc gyarant oktatnac. Kiknek szamoc aproual elegy LX. III. Harmadikba: Az Biblianac ki valogatot fö fö XVIII Historiaiabol valoc". Beythe Istvän (1580 körül sopron- es zalamegyei superintendens) szinten adott ki egy Enekes könyvet (kötäkkal), melynek csak egy esonka peldänya es egy töredeke ismeretes. 1590-ben is jelent meg egy ily czimü „Psalmusokböl valö isteni Dicsiretek." Az irö es kiadö nevet homäly fedi. Gönczi Fäbricius György debreezeni pap es püspök gyüjtemenye härom kiadäst ert. Elöször megjelent 1592-ben Debreczenben, Bod Peter szerint ily czim alatt: „Keresztyeni enekek, melyek a Gradual mellett s a nelkül is, a hol azzal nem elhetnek, a magyar nemzetben reformältatott ekklezsiäkban szoknak mondatni." Ujabban kiadtäk Debreczenben 1616-ban es 1620-ban, Bärtfän 1640-ben es Löcsen 1654-ben. A särospataki könyvtärban van meg egy bärtfai kiadäsü esonka peldäny, mely Toldy szerint 1590 utän jelent meg, de beosztäsa különbözik a Gönczietöl, s nemely ebben meg nem levö eneket is foglal magäban. 1598-ban jelent meg elöször Debreczenben Ujfalvi Imre Halotti enekek gyüjtemenye, a mely aztän több kiadäst is ert. Mindezek többe-kevesbbe egymäsnak mäsolatai a XVII. szäzad elejeig. Ekkor 1607-ben Herbornban jelent meg Szenczi Molnär Albert Zsoltäros M. 49