Seite - 392 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország III (2), Band 12/2

392 II. A vilägi zene. A vilägi zenet — különösen az olasz es nemet zenet — hazänkban mär a mült szäzad mäsodik feieben es föleg e szäzad elejen a föüri körök nagy- ban äpoltäk; nemcsak kitünö zenekarokat tartottak s azok eiere hirneves külföldi zeneszerzöket hivtak be, de voltak olyanok is, kik kastelyaikban fenyesen berendezett szinhäzakat is epitettek, s elöadattäk azokban az akkori opera-irodalom kivälö müveit, melyekben egy-egy ünnepelyesebb alkalommal a legkitünöbb olasz enekesek is szerepeltek. A magyar föurak közt a zene äpoläsäban elsö sorban az Esterhäzyak tüntek ki, a kik mär 1716-ban olasz enektärsülatot tartottak, a XVIII. szäzad vege feie pedig herczeg Esterhäzy Miklösnak es kesöbb fiänak, Pälnak, Kis-Martonban nagy fenyüzessel beren- dezett szinhäza volt, s oly kitünö zenekara, melynek elen a hires Haydn Jözsef, majd Pleyel Ignäcz (kesöbb az Erdödy gröfok karmestere) es utänok Hummel Nep. Jänos hazänkfia ällott, s fenyesen kiällitott es müveszileg is tökeletes operai elöadäsaikra es hangversenyeikre gyakran Becsböl is rändültak le vendegek, nem egyszer az udvar is, s föleg Märia Terezia kirälyunk több izben hosszasan idözött Kis-Martonban a fenyes zenei ünne- pelyek kedveert. Rendes zenekaruk es szinhäzuk volt meg aKärolyi gröfoknak Megyeren, a Batthyänyaknak Rohonczon es az Erdödy gröfoknak Pozsonyban. Föpapjaink sem maradtak hätra a zene pärtoläsäban; szekvärosaikban ök is enekeseket, zeneszeket tartottak, azok vezetesere szinten hirneves külföldi mestereket hozattak, mi nemcsak az egyhäzi zene, de a vilägi zene fejlöde- sere is nagy hatässal volt. A szabad kirälyi värosok is követtek e peldäkat, s az 1730-töl 1812-ig epült szinhäzakban, Pozsonyban, Kassän, Temesvärott, Budän (a värban) es Pesten szinten csak a kozmopolita zene termekeit müveltek, de a szükseges ällandö zenekarok szervezese alkalmäböl megint sok jeles külföldi karmester es zenesz jött hazänkba, s közülök sokan itt is maradtak. E szäzad elejen a zongorajätszäs is kezdett elterjedni; alig volt nagyüri terem, melyben e hangszer hiänyzott volna; ez okböl ismet igen sok jeles külföldi zenemüvesz kezdett Magyarorszägon megtelepedni, kik nagyobb reszt zongora-tanitässal foglalkoztak. Termeszetesen mindnyäjan Haydn, Mozart es Beethoven hivei voltak, s igy nem sokära e härom längesz zongora-szerzemenyei föüri köreinkben ep oly otthonosokkä lettek, mint Becsben. S hogy egyesek a föüri körökben mily kivälö zongorajätszök