Seite - 398 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország III (2), Band 12/2

398 17 evi visszavonüläs utän ekkor lepett ismet a nyilvänossäg ele : egy jötekonyczelü hangversenyben jätszott, mely 6.500 forintot jövedelmezett. 1867-ben „Koronäzäsi magyar miseu-je es 1873-ban 50 eves jubileuma alkalmäval „Krisztus" oratoriuma szinten Budapesten került elsö elöadäsra. 1875-ben az akkor alakült orszägos magyar kirälyi zeneakademia elnöke lett, vezetven egyszersmind a legfelsöbb fokü zongora-osztälyt is. Budapesten rendesen telen ät tartözkodott, a nyarat Römäban, vagy vejenel, Wagner Rikhärdnäl Beyreuthban töltötte, hol 1886 jülius 31-en elhünyt. MosonyiMihäly (elöbbi neven Brand Mihäly) 1814-ben született Boldog- asszonyfalvän, Mosonmegyeben. A magyar zene-irodalom egyik kimagaslö alakja volt. Mär a negyvenes evekben iränyadö szerepet vitt a fövärosi zenesz- körökben s tekintelynek volt elismerve mind az egyhäzi, mind a kamarai zeneben. Irt vonösnegyeseket, symphoniäkat, kisebb-nagyobb egyhäzi müve- ket. 1860 öta adta magät egesz lelekkel a magyar zene müvelesere. Ez idöben vältoztatta nemet csalädi nevet is Mosonyira. Szep sikert aratott „Kazinczy emleke", „Szechenyi gyäsz", „Ünnepi nyitäny", „A magyar honved gyözelme es keserve" czimü alkalmi müveivel. A magyar müdal, ballada, ferfi es vegyes karok, nagyobb zenekari müformäk, cantate es opera egyaränt jeles müveket köszönhet neki. Kivälö müvei: „Az ös magyarok ünnepe az Ung vizenel" magän-enek, enek- es zenekarra, es „Szep Ilonka" negy felvonäsos eredeti regenyes magyar operäja. E fölötte poetikus mü 1861-ben került szinre ältalänos tetszes mellett a nemzeti szinhäzban. Elsö dalmüvenek sikere egy mäsodik, „Almos" czimü magyar opera szerzesere buzditotta, melyet 1862-ben irt meg. Ez az operäja azonban elöadäsra nem került. Nagy tevekenyseget fejtett ki a zeneirodalom teren mint ertekezö, birälö es tärczairö. Egyedül a „Zeneszeti Lapoku-ba irt, melynek Mosonyi, Bartalus Istvän es Rözsavölgyi Gyula voltak a rendes munkatärsai. Mosonyi elete utolsö eveiben visszavonülva minden nyilvänos szereplestöl, csupän zenetanäri hivatäsänak elt s mint kitünö zenetudösnak igen jeles tanitvänyai is voltak, többek közt Erkel Gyula, Erkel Sändor, Mihalovich Ödön. 1870 öszen meglätogatta Liszt Ferenczet Szegzärdon, onnan visszaterteben erÖsen äthült s nem sokära meghalt. Liszt Ferencz egy gyäszindülöt irt emlekezetere. Volkmann Röbert 1850-ben került hazänkba, mint egyszerü zongora- mester, egy föüri csalädhoz, s ez idö öta Magyarorszägot tekinte hazäjänak. Innen sugärzott sz6t nagy zenei tehetsege az egesz vilägra. Volkmann Röbert