Seite - 405 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország III (2), Band 12/2

405 esjätszottäk a sok „lassü magyar"-t, „hallgatö magyaru-t, „palotäs"-okat, „lakodalmas täncz"-okat a vegökre illesztett „ugrös" nötäkkal, melyekböl kesöbb a „verbunkos"-ok keletkeztek „figurä"-ikkal. Ezek nyomdokän haladtak Lavotta Jänos es Csermäk Antal, a kik mär nagyobb szabäsü magyar zenemüveket l'rtak. Lavottänak huszonket szämra menö „Insurrectio" es „Zrinyi hösi feläldozäsa" czimü müvei különösen kiemelendök. E regi magyar zene mükincseinek fölkutatäsäval, gyüjtesevel es kiadä- säval foglalkoztak: Mdtrai (Rothkrepf) Gäbor, Bartalus Istvän, gröf Fay Istvän es Kdldy Gyula. Mdtrai Gäbor 1859-ben a Magyar Tudomänyos Akademia megbfzäsäböl adta ki es ismertette „Törteneti, bibliai es günyoros magyar enekek dallamai a XVI. szäzadböl" czimü müveben Farkas Andräs, Bajnai Gäspär, Batizi Andräs, Tarjai Istvän, Sztärai Mihäly, Dezsi Andräs, Ormpruster Kristöf es Tinödi Sebestyen enekeit. Gröf Fay Istvän adta ki 1847-ben „Regi magyar zene gyöngyei" czimmel härom füzetben Csermäk, Lavotta, Ruzsicska es Bihari välogatott müveit. Bartalus Istväntöl jelent meg 1869-ben a Magyar Tudomänyos Akademia es a Kisfaludy- tärsasäg pärtfogäsäval „Magyar Orpheus, vegyes tartalmü zenegyüjtemeny a XVIII. es XIX. szäzadböl", melyben Pälöczi Horväth Adäm kezirati gyüj- temenyeböl sok regi nepdalt, Verseghy „Magyar Agläjä"-jäböl majdnem az összes enekeket es meg sok mäs erdekes regi zenedarabot közöl; toväbbä 1873-ban a Kisfaludy-tärsasäg megbizäsäböl „Magyar nepdalok egyetemes gyüjtemenye" czimmel härom kötetre terjedö müveben 534 nepdalt tett közze. Üjabban 1890-ben Kdldy Gyula adta ki ket füzetben „Regi magyar zene kincsei" czimmel idörendben 1672-töl 1837-ig terjedö regi magyar zenenk legkivälöbb termekeit, mintegy harmincz darabot. E gyüjtemeny palotäsokat, verbunkosokat, lakodalmas tänczokat, hallgatö es lassü magya- rokat tartalmaz Czinka Pannätöl, Lavottätöl, Biharitöl, Csermäktöl, Rözsavölgyitöl, Boka Andrästöl es Szerdahelyi Jözseftöl. Ugyancsak Käldy 1892-ben „Kurucz dalok" czimmel a Thököly es Räköczi koräböl mintegy harmincz dalt es nötät adott ki. E regi kincseket fölolvasässal összekötött törteneti hangversenyekben mutattäk be legüjabban Bartalus Istvän es Käldy Gyula. Hogy a föntebbi gyüjtemenyekben megjelent sok enek, dal, täncz müzeneve is fejleszthetö, megmutattäk a viläghirü classicusok. Haydn Jözsef mär a mült szäzadban gyakran hasznält föl magyar jellegü es rhythmusü dallamokat hires symphoniäiban. Beethoven Lajos 1812-ben a pesti üj