Seite - 406 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország III (2), Band 12/2

406 nemet szinhäz megnyitäsära irt „Athene romjän" es „Istvän kiräly Magyar- orszäg elsö jötevöje" czimü ket müveben szinten sok magyaros dallamot alkalmazott; kesöbb Schubert Ferencz „Ungarische Divertissement"-jeben s több kisebb müveben es Weber K. Märia „Rondo Ungarese"-jeben hasonlag magyar motivumokat dolgozott föl. De nemzeti zenenk müzeneve valö fejlesztese csakis e szäzad hüszas eveiben lett ältalänossä, a mikorKolozsvärtt, hol az elsö ällandö magyar szinhäz epült, az erdelyi aristocratia pärtfogäsäval a magyar opera keletkezett, melynek elsö termeke : „Bela futäsa", az elsö eredeti magyar dalmü, mely Kolozsvärtt 1823-ban került szinre. „Bela futäsät" Ruzsicska Jözsef, a kolozsväri szinhäz karmestere irta. Szöveget Kotzebue „Die Tartaren in Ungarn" czimü szinmüve utän Köcsi Patkö Jänos szinesz keszite, megtartvän a szinmü teljes szöveget es csak helylyel- közzel szött bele magän-, pär- es härmas-dalokat, karokat es összeseket. A szöveg gyönge ugyan, az opera mindazältal nagyon tetszett, kivält azert, mert nemely dalai, peldäül: „Hunnia nyög letiporva, Sirnak a büs magyarok." es „Eleim e gyäsz hazänak Sok vitözeket adänak." erösen magyar zamatüak s itt-ott meg ma is hallhatök. Nem sokära ezutän Heinisch Jözsef, szinten kolozsväri karnagy, irta a mäsodik eredeti magyar operät Szentjöbi Szabö Läszlö „Mätyäs kirälynak välasztäsa" czimü drämäjänak szövegere. Magyar operänk akkor nyert nagyobb lendületet, midön 1837-ben a pesti magyar szinhäz megnyilt, s Ott nem sokära az opera is meghonosült. Ekkor irta Bartay Andräs, a szinhäz akkori igazgatöja, a föntebb emlitett Bartay Ede atyja, „Csel" czimmel a harmadik magyar operät. E härom elsö dalmü azonban több-kevesebb sikerü szärnypröbälgatäsnäl egyebnek alig tekinthetö. Az elsö, igazän sikerült dalmü Erkel Ferencz „Bäthori Märiä"-ja, melyet Egressy Beni szövegere irt ket felvonäsban. Ez az opera 1840 augusztus 8-än került szinre nagy tetszes mellett. Erkel Ferencz bizväst nevezhetö a magyar opera megteremtöjenek. Erdemei e teren elmülhatatlanok. Ö mutatta meg az ösvenyt, melyre lepni, es az iränyt, melyet követni kell, hogy magyar operänk az olasz, franczia es nemet operäk meltö tärsa lehessen. 1844-ben januär 27-en került szinre mäsodik nagy operäja: „Hunyadi Läszlö". E negy felvonäsos opera szöveget