Seite - 412 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország III (2), Band 12/2

412 Megemlitendö meg e helyen, hogy e szäzad eleje öta hazänkban is szämos zenemüvelö intezet es iskola keletkezett. Kolozsvärott mär 1819-ben — az elsö operät megelözöleg — letrehoztäk a mai nap is müködö zenedet; tizennegy ev mülva rä, 1833-ban, Arad värosa követte e peldät, es 1840-ben Pesten hasonlö intezetet alapitott egy mükedvelö tärsasäg „Hangäsz-egyleti zenede" czimen, melyböl kesöbb a „Nemzeti zenede" alakült. Ez az intezet Mätray Gäbor erelyenek es buzgösägänak köszöni letrejöttet es fölvirägzäsät. A 60-as evekben Debreczen värosa is alapitott zeneiskolät, követte ebben kesöbb Szeged s üjabban Szabadka is. Budapesten 1864-ben nyilt meg az „Orszägos szini tanoda", melyben az operai eneket is tanitottäk; ugyanekkor alakült a „Budapesti zenekedvelök egylete" es a „Budai zeneakademia". Kesöbb mind a ket intezetben zeneiskolät szerveztek. 1875-ben nyilt meg az Orszägos magyar kirälyi zeneakadämia, melynek elen Liszt Ferencz es Erkel Ferencz ällottak s mellettök jeles tanäri kar müködött. Vegül legüjabban, 1889-ben, nyilt meg Nikolits Sändor, Käldy Gyula es Major J. Gyula vezetese alatt a „Magyar zeneiskola", mely különösen a magyar zene äpoläsät es tanitäsät tüzte ki czeljäül. Ezek mellett szämos magän zene- es enek-tanitö intezet is äll fönn ügy Budapesten, mint videki nagyobb värosainkban. A hangverseny teren sem maradt hätra fövärosunk. Budapestnek ma mär oly elenk hangversenyi idenye van, mint akär Becsnek vagy Lipcsenek.