Seite - 414 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország III (2), Band 12/2

414 virägok, äpolö kez es nemesitö gond fejlesztö segelye nelkül. Elvetve egyik- mäsik, tölünk messzire elszakadt müveszünk fölküzdte ugyan magät, de tehetsegeröl csak kerülö ütakon, nagy kesöre vett tudomäst a nemzet. Kinek ne jutna itt eszebe a Dürer müvesz-csaläd kiköltözese Bekesmegyeböl Nürnbergbe, a mi attöl a dicsösegtöl fosztotta meg hazänkat, hogy egy üttörö längelmevel megäldott halhatatlan müveszszel ajändekozza meg a vilägot. De vajjon az Ajtös magyar csalad csemeteje itthon, a müveszetek iränt erzeketlen II. Uläszlö kiräly uralkodäsa alatt, a parasztläzadäs es a mohäcsi vesz idöszakäban azzä lett volna-e, a mive a mär Nürnbergben született s Dürerre vält Albert mesterenek, Wohlgemut festesznek vezetese es Pirkheimer, Melanchton es Erasmus hatäsa mellett Miksa csäszär es V. Käroly müpärtolö udvaränäl fejlödött? Megis tevedes volna azt hinni, hogy hazänk regibb mültjäban a müveszeti elem teljesen hiänyzik. A törtenelem es regeszet tudomänyänak fäklyäja egyre nagyobb mezöket vilägit be, lassankint eloszlatvän a homälyt, mely e tekintetben meg nem nagyon regen is egesz szäzadokat takart el szemeink elöl. Törtenelmi okleveleinkben följegyezve taläljuk, hogy Szent Istvän elsö kirälyunk közel 40 evre terjedö uralkodäsa alatt az orszäg különbözö reszeiben tiz püspökseget, szämos apätsägot es kolostort alapitott, s ezek melle kisebb-nagyobb egyhäzakat emelt. E templomok, kolostorok, egyhäzak mind elpusztültak egynek kivetelevel, de ez elsö rendü epi'teszeti muemleke hazänknak; ertjük a legüjabban nagy költseggel stüszeruen helyreällitott ptcsi sztkesegyhdzat, mely fenyes belsö fölszerelese miatt mär közepkori okleveleinkben is „aurata" jelzövel emh'ttetik. Mint ugyancsak nagyszerü aränyü es kivälö pompäjü templomröl emlekezik meg törtenelmünk a XII. szäzadban epült esztergomi sztkesegyhdzröi\ melynek „porta speciosa" neven emlegetett fenyes fökapuzata fölött ez a fölirat ällott: „Mentem sanctam, spontaneam, honorem Deo, patriae liberationem". Felötlö mindenesetre, hogy ama korban, a közepponttöl felre esö jelen- tektelen helysegekben is aränylag nagy muertekü, tekintelyes egyhäzak alkotäsära megvolt a szellemi es anyagi kepesseg, a miröl tanüsägot tesz többek között a remek portalejäröl mutörtenelmileg nevezetes jdki\ nem- különben a Ubdnyi es több kisebb templom. Föl lehet tenni, hogy a XIII. szäzad közepe elött epült romän müve- szetü templomok tekintelyes külsejevel azok belsö diszi'tesenek fenye is