Seite - 422 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország III (2), Band 12/2

422 Ket ältalänosabb vonäst különböztethetünk meg e fejlödesben. Elöször azt, hogy a külföldi közeppontokon uralomra jutott müveszeti iränyok a kölcsönforgalom es erintkezes gyer volta mellett is megerezhetök es kepviselöket talälnak a magyar müveszet alkotäsaiban. Toväbbä azt, hogy a hazai müalkotäs folytonos elenkülese es gyarapodäsa mellett is keves oly közös alapvonäst tud fölmutatni, mely a sokak ältal müveszeti haladäsunk föltetele gyanänt hirdetett es ähitott külön „magyar iskola" jelleme gyanänt komolyan szämba jöhetne, hacsak ily közös alapvonäsnak nem akarnök elfogadni a magasra tüzött czelok összevägö iränyät, a mely mai festeszetünk elsö föllendülese idejen, föleg az ötvenes es hatvanas evek alatt szembetünö mödon jelentkezett. A törtenelmi tärgyü föladatokkal valö megpröbälkozäs volt akkoriban napirenden. Ifjabb festöink legtöbbje csak historiät festett. De jegyezzük meg mindjärt, hogy föleg es csaknem kizärölag hazai törtenel- münkböl s minel hatäsosabb mozzanatokat välogattak ki. S itt inkäbb az ösztönzo hangülat, a közerzület sugallata volt a közösen jellemzö, nem a nyilatkozäs alakszerüsege, mely kisebb-nagyobb mertekben az egyes külföldi mestereknek sajätszerüseget tükrözi, azon iskoläket, melyekbe müveszeink iijabb nemzedeke tanülni järt. Kiveteles idöszak volt ez, melyben — ma mär megvallhatjuk — a müvek iränyzata egymagäban is aesthctikai erdem szämba ment, legaläbb a nagy közönseg itelöszeke elött. A közhangülatnak engedö iljü kepzö- müveszet többe-kevesbbe sikerült törtenelmi festmenyek egesz sorät ällitotta elö, melyek telve voltak politikai czelzäsokkal es a nemzet dicsöbb napjaira valö biztatö visszaemlekezesekkel. Ez idötäjban keletkezett törtenelmi nagy festmenyeink közül emlitendöbbek: „Arpäd emeltetese" Kovdcs Mihälytöl, „Mätyäs kiräly bevonüläsa Budaväräba" Weber Henriktöl, „Az egri nök" Szdkely Bertalantöl, „V. Ferdinänd koronäzäsi eskütetele" Molndr Jözseftöl, stb. Az akkori müegyesület a föntebbi kategoriäba tartozö müvek javareszet sokszorosittatvän, evi mülapjai gyanänt sok ezernyi peldänyban terjesztette az orszägban; az eredeti müveket pedig vagy ez a mütärsülat, vagy aläi'räs ütjän egyes szövetkezetek väsäroltäk meg s a Magyar Nemzeti Müzeum keptäränak ajändekoztäk. Mindebböl azt következtetni, hogy tehät a magyar festömüveszet elsö virägzäsät is a politika idezte elö, nagyon is meresz ällitäs volna. De nehäny igazi tehetsegre ama zord idök döntö hatäsüak voltak; azok sütöttek räjuk a magasabb hivatäs belyeget. Egy reszük Rahl Käroly, a hirneves becsi