Seite - 426 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország III (2), Band 12/2

426 desüknek igen szep emleket birjuk meg az Ybl terve szerint üjonnan epült budapest-ferenczvärosi templom falfestmenyeiben, melyek tärgyai föleg a ferenczrendi Kapisztran Jänos szerzetesnek, Hunyadi Jänos hü barätjänak, elettörteneteböl vannak meritve; vegül a budapesti keleti pälyaudvar allegorikus falfestmenyeiben, melyek a magasabb körü dekorativ müveszet legjelesebb termekei köze sorolandök. Than Mör a törtenelmi ällvänykepck alkotäsäban is jeleskedik. Szämos ilyen müveinek kivälöbbjai a Magyar Nemzeti Müzeum keptäräban szemlelhetök; nu'g Lötz ällandö hi've maradt a monumentalis falfesteszetnek, s e teren remek alkotäsaival ez idö szerint clvitäzhatlanül az elsö rangot foglalja el hazai müvesztärsai soräban. Alakitö kepessegenek legfenyesebb bizonyitekät megis abban a nagyszerü kompo- zicziöjäban adta, mely a budapesti magyar kirälyi dalszinhäz nezö-terenek mennyezetet ekesiti s a pompäs epületnek egyik fö disze. E mennyezeti festmeny, mint tudva van, a görögök olympusät äbräzolja. Köralakü teren a görög mythos fö- es alsöbbrendü isteneit es kiseretüket lätjuk reszint felhökön trönolva, reszint az aetherben lebegve es oly mödon csoportositva, hogy a dalszinhäz alapeszmejehez es rendeltetesehez viszonyitva a fö hely Apollönak, a költöi ihlet szemelyesitöjenek s a müzsäk vezerenek jusson. A többi csoportozatok jelvenyes tulajdonaik es eszmerokonsäguk kapcsän lelemenyesen egymäsba szövödve, a zeneben uralkodö alaphangülatokra eszmeltetik a szemlelöt: Venus csoportja a bäjt es kellemet, Jupitere a fenseget, Bacchus a derült erzekiseget, s igy toväbb a többi csoportok is külön-külön a naivot, a szenvedelyest es gyäszost jelzik. Lötz Käroly c mythologiai tärgyü allegoriai festmenyekben az antikhoz közeledö forma- erzeket, a Magyar Nemzeti Müzeum lepcsöhäzäban s a budapest-ferenczvärosi templom fresköiban pedig fenkölt törtenelmi es nemzeti fölfogäst tanüsitott. Szöval oly ritka es elökelö müveszi tulajdonokat ärült el, melyeknel fogva azt, hogy müveszetenek nyilvänos szakiskolai tanitäsära is vällalkozott, nagy nyeresegnek kell tekintenünk. Nevezetes resze van Lotznak a becsi szekesegyhäzi epitömester, Schmidt Frigyes, vezetese mellett közelebb regi pompäjäban helyreällitott pecsi szekesegyhäz belsö disziteseben is. A nagy terjedelmü föladat oroszlänresze, nevezetesen a templom szente- lyenek es fö hajöjänak falfestmenyekkel valö ellätäsa ket külföldi mesternek: a rajna-videki Andräenek es a berlini Beckerathnak jutott, kik e nagyszabäsü mü vegrehajtäsa czeljäböl több even ät tartözkodtak Magyarorszägban. A hajöt környezö käpolnänak kifestesevel utöbb Lötz Kärolyt es Szekely