Seite - 430 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország III (2), Band 12/2

430 nagyszabäsü kepen dolgozik. E müveszeink között Szdkely Bertalan a leg- termekenyebb müvelöje a hazai törtenelmi festeszetnek, együttal az irodalmi kütfök, a magyar jelmez es az euröpai gyüjtemenyekben örzött, hazänkra vonatkozö emlektärgyak legalaposabb ismeröje. Festmenyei rendszerint ügy szerkezetök, mint a kivälasztott törtenelmi tärgyaknak erdekes es melyre hatö fölfogäsa ältal is bö anyagot nyüjtanak elmelkedesre a szemlelönek. Legnagyobb tetszest megis az az ifjabbkori festmenye aratott, mely (a Nemzeti Müzeum keptäräban) II. Lajos, a Mohäcsnäl elveszett szerencsetlen magyar kiräly holttestenek föltaläläsät äbräzolja. Közremüködött a kir. operahäz disziteseben is. O lätta el igen einlesen csoportositott falfestmenyekkel Deäk Ferencz diszes mauzoleumät is a budapesti köztemetöben. A budaväri Mätyäs-templom ablakfestmenyei szämära több, stilszerüsegevel kivälö terv- rajzot szolgältatott. Münchenben, meg akademikus koräban, keszült egyik falfestmenye az ottani bajor nemzeti müzeumban szemlelhetö. A Piloty tani'tvänyainak magyar csoportjähoz tartozott meg Weber Ferencz is, ki egy megkapö festmenynyel („Zrinyi Ilona legbe röpiti Szigetvärät") tünt föl a magyar közönseg elött; de azutän nem sokära meghalt, mielött muveszi hirnevet maradandöbb becsü müvekkel szilärdabban megalapi'thatta volna. Magyar müveszeink, a festeszek csak ügy, mint a szobräszok, beavatö szaktanülmänyaikat többnyire a becsi akademiäban vegeztek. Toväbbi önkepzesük erdeke azutän nagyobbära Münchenbe, Pärisba vonzza öket. Tartös hatässal a magyar müveszet fejlödesere, a mint lättuk, Rahl volt, utöbb meg talän a täjfestö Zimmermann Albert, s a szobräsztanärok közül elsö sorban Zumbusch. Az 1848 elötti jeles mesterek — talän epen eles kinyomatü oszträk mivoltuknäl fogva — keves nyomot hagytak magyar növendekeik mügyakorlatän. Szembeötlö bizonysäga ennek Waldmüller, a realizmusnak nagy tehetsegü üttöröje Ausztriäban. Egyik magyar tanitvänya, Zichy Mihäly, nagy hirre emelkedett kitünö müvesz, ki azonban nagyobb szabäsü alkotäsaiban mesterevel ellentetes iränyban a merö gondolatfestes szelsösegeig haladott. Ki ne emlekeznek itt a „Danse macabre", a „Sphinx", a „Dämon fegyverei" s mäs ily nagyszabäsü kompozicziöira, melyekben sok az elvont, a magyaräzatra szorülö bölcseleti rejtely; de a szellemeskedö tartalom neha a nemes alakszerüseg roväsära ervenyesül. Hogy e käpräztatö iräny mellett is elmenkbe vesödö, hatäsos müveket tud alkotni, azt megis a szigorüan realisticus iskolänak tulajdonithatni, a melyben kesöbb oly magas fokra fejlesztett rajzolö kepessegenek alapjät vetette meg. Ez a rajzolö