Seite - 432 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország III (2), Band 12/2

432 müveszet teszi oly nagy mesterre Zichy Mihälyt, ki a szalon-eletböl vett jeleneteiben, udvari vadäszatokröl fölvett väzlataiban, költöi illuszträcziöiban gazdag kepzelettöl ihletett önjänak kecses es finom elegancziäjäval elbäjolja es magäval ragadja a szemlelöt. Zichy Mihäly tudvaievöleg mär regöta hazäjän kivül el s mint az orosz csäszäri udvar kedvelt festöje ällandöan Szent- Petervärtt lakik. Mindamellett elenk erintkezesben äll hazäjäval, s koronkent annak jelenkori müalkotäsait is, ha egyebbel nem, legaläbb elöbbkelö irodalmi termekek illuszträläsäval gazdagitja, melyek közül külö- nösen fölemlithetjük Madäch „Az ember tragediäjä"-hoz s Petöfi költemenyei- hez keszitett illuszträcziöit. A jelen munkänak a magyar ösmondäkröl az I-sö kötetbeli közlemenye szinten az ö illuszträcziöival jelent meg. Waldmüllernek nevezetes magyar növendeke meg Madardsz Viktor, a ki utöbb Cogniet vezetese mellett hüzamosabb ideig Pärisban munkälkodott toväbb szep tehetsegenek kimüvelesen. Radikälis szellemtöl äthatott s itthon nagy elismeressel fogadott törtenelmi festmenyein mär a franczia iskola hatäsa tükrözödik. Madaräsz szep jövövel biztatö müvesz pälyäjät a hazai müveszeti ällapotok lassü fejlödese miatt elkedvetlenedve, nehäny evvel ez elött abba hagyta. Igaz, hogy a szük mederben csendesen megindült magyar müveszeti mozgalom hovatoväbb lemondö melancholiät szülhetett egy s mäs vermesebb kedelyü müveszünkben, kivält az olyanban, a ki eveken ät valamely nagyobb közeppontban, a müveszeti läzas verseny es a vilägforgalom izgalmas hulläm- csapäsait immär megszokta, s ehhez kepest itthon a közerdeklodes helyett zsibbasztö közönyt tapasztalhatott. De viszont mäsnak lelkeben, ki ez össze- hasonlitö okoskodäsnak meg nem volt betege, a magyar tärsadalom ereibe visszaterö üj elevenseg s e mozgalom jövöjeben bizö remenyek viszont alig sejtett energiäkat es läzas lelkesedest ebresztettek. Ilyen tüz ragadta magäval a gyalüpad mellett äbrändozö fiatal Munkdcsy Mihälyt, ki a tärsadalmi nehezsegek es akadälyok tömkelegeböl felküzdötte magät a festömüveszeti hirnev oly magaslatära, melyen közel hüsz ev öta Magyarorszäg egyik dicsösege. Az ütba igazitö elsö oktatäs es a körülmenyek szerinti tämogatäs, melyben kezdö eveiben idehaza reszesült, epen elegendö volt arra, hogy tehetsegenek jö hiret nemi forgalomba hozza, s nyilvänos es magän pärtfogöinak värakozäsät is megnyugtassa. Nem is lchet ällitani, hogy Munkäcsy kivälö tehetsegenek egesz ereje mindjärt a pälya kezdeten nyilatkozott; de mäs reszt az is igaz, hogy fejlödesenek egyes szakai csak