Seite - 454 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország III (2), Band 12/2

454 a Pest alatti Dunamellek posvänyos lapälyaiböl, egerfa-ligeteiböi veszi, melyeket gölyäkkal, keves emberi alakkal, juhokkal, tehenekkel szokott megnepesiteni. E videk zsombekos, nädas vizein sokszor mesteri mödon tükrözteti vissza a borongö eg szlnenek ezer finom ärnyalatät, megragadö igazsäggal idezve vissza lelkünkben azt az edesen älmodozö hangülatot, melynek rabjävä lett, a ki szeles läthatärü pusztäinkon a reggeli pirkadäs, vagy az esthajnal szinekben gazdag tünemenyein valaha elgyönyörködött. Regibb täjkepei közül az „Oszi vetes" ezi'mü, komor felhöivel, szinte gözölgö fekete televeny földjevel s kärogö varjücsapatäval igazän melancholikus hangülatra inditja a szemlelöt. Tehetseget ritkän vonzza a magasabb fekvesü erdövidek, vagy a szikläs täjak külön szepsegü viläga; de olykor ez iränyban is szerencses kiserletet tesz. Ennek a magasabb fekvesü erdövideknek komorabb jellemet, külö- nösen pedig az erdö belsejenek mela költeszetet festöink közül nagy kedvvel tolmäcsolja Keleti Gusztäv es üjabban bärö Mednydnszky Läszlö, a ki finom szervezetü talentuma minden sugalmainak az impressionistäk független- segevel tud kellö szint es alakot adni. Elmelkedesre hajlö s rendkivül erzekeny lelke järatlan ütakon kutatja a szepnek titkait. Alkotö kepessege idöszakos; hosszabb ideig szokott szünetelni, mig egyszerre megint bösegevel lepi meg a közönseget; de minden müve önällö lelemeny es kutatäs szülötte s magän viseli az eredetiseg belyeget. Üjabban Pärisban idözik, a hol evekkel ez elött az erelyes szinezese ältal kivälö Pal Läszlö is folytatta täjfesteszeti tanülmänyait. Sokat igerö tehetseg volt, ki a Diaz nyomdokain lätszott haladni; de meghalt fiatalon, mielött a hozzä füzött remenyeket magasabb becsü müvei igazolhatta volna. Mint täjfestö Tölgyessy Arthür is föleg az alföldi täjakat kedveli. Egy delibäbos pusztät äbräzolö kepere emlekszünk, melyen igazi alföldi feny jätszott, igazi alföldi levegö lebegett. A hold fölkeltet äbräzolö nehäny kepebe mela költeszetet, lägy hangülatot tudott önteni. Ugyancsak az anyaföld s a magyar tövidek ihleti Agghdzy Gyula, valamint Valentiny Jänos täjkepeit s inkäbb az eletkep körebe vägö azon festmenyeit, melyeknek cselekmenye a szabad eg alatt folyik le. Az exotikus täjkepet üjabban Mannheimer Gusztäv müveli tülsägig menö meresz szinezessel. Az epiteszeti festeszet teren derek müvesz Nadler Röbert, ki e szak kepviselet£ben es sikereben Rauscher Lajos, Dörre Tivadar es Schickedanz Albert jeles müvesztärsaival osztozik. Nemileg ide sorolandö meg Györök