Seite - 456 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország III (2), Band 12/2
Bild der Seite - 456 -
Text der Seite - 456 -
456
Külön emlitest erdemel e teren regi jelesünk, jfankö Jänos, a magyar Gavarni,
a ki annak idejen epen ügy, mint legtöbb tärsa, a magyar eletkeppel kezdte
müveszi pälyafutäsät, de a körülmenyek es hümoros tehetsege utöbb csaknem
kizärölag az illuszträcziö terere szoritottäk. Mär mintegy 30 ev öta uralkodik
e teren es valamennyi elczlapnak s irodalmunk trefäs, hümoros es günyoros
iränyü termekei szämära meg mindig ö szolgältatja azokat az elesen jellemzö
s töröl metszett eredetisegü torzkepeket, meiyeket Magyarorszägon mindenki
ösmer es meltänyol. E jellemzetesen finom tollrajzok a magyar olvasö közön-
segnek immär szüksegeve es közkincseve vältak s Jankönak nepszerüseget
ez iränyban megalapitottäk. Annyi idö öta ma is csaknem versenytärsak
nelkül müveli e müfajt. A komolyabb tärgyü illuszträcziö föladataival
fiatalabb müveszeink foglalkoznak, ü. m. Vagö Päl, Feszty Arpäd, Roskovics
[gnäcz, Hary Gyula, Pataky Läszlö, Rauscher Lajos, Nadler Röbert,
Spdnyi Bela, Mannheimer Gusztäv, Greguss Jänos es Imre, Gyulai Läszlö,
yantyik Mätyäs, br. Medriydnszky Läszlö, Be7iczür Bela, Dörre Tivadar,
Rimnach Läszlö, Cserna Käroly es mäsok, kik hivatässal, reszben magasabb
fokü jellemzö tehetseggel igazoljäk a rajzolö müveszet sokoldalüsägät es
haladäsät Magyarorszägon.
E müveszetnek tärsa es kiegeszitöje a ?netsz/s, akär aczel- vagy rez-,
akär fa- vagy kö-lap legyen a sokszorosltäsra szänt rajzolatnak alapja. Idegen
müveszet volt ez meg csak pär evtizeddel ez elött is Magyarorszägon. Ma mär
ennek is biztos hajleka, söt csemetekertje is van az orszäg fövärosäban, egy
ällami tanintezet, a magyar kirälyi iparmüveszeti iskola kereteben, hol a
sokszorositö müveszeteknek ket föägät: a rez- es fametszest rendszeresen es
kielegitö eredmenynyel tanitjäk. Amannak Doby Jenö, emennek Morelli
Gusztäv a tanära; mindkettönek regöta jö neve van az orszägban; müveik
ügy itthon, mint külföldön nemzetközi kiällitäsok alkalmäval is osztatlan
elismeresben es kitüntetesekben reszesültek. Doby nevezetesebb rezmetszeteit
egy reszt a kirälyi föudvarmesteri hivatal, mäs reszt az orszägos magyar
kepzömüveszeti tärsülat megbizäsäböl keszitette (kiräly Ö Felsegenek
koronäztatäsa, Engerth festmenye utän; Laudon täbornok lovas arczkepe,
L'Allemand utän; kiräly Ö Felsege arczkepe Than Mör festmenye utän,
stb.). Morelli vezetese alatt müködik az a kizärölag magyar fametszöket
foglalkoztatö külön müterem is, melyböl az „Oszträk-Magyar Monarchia
Iräsban es Kepbenu Magyarorszägot tärgyalö köteteinek összes illuszträcziöi
kikerulnek. De hazai intezeteink es vällalataink nem tudnak meg eleg
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Magyarország III (2), Band 12/2
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Magyarország III (2)
- Band
- 12/2
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1893
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 15.08 x 21.91 cm
- Seiten
- 312
- Schlagwörter
- Österreichisch Ungarische Monarchie, Kronländer, Österreich-Ungarn
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch